A várjobbágyi eredetű Kossuth család IV. Bélától kapta a nemességét, amelyet a király 1263-ban megerősített. „Math fia Coswth" a 13. század végén került a Turóc folyó mellékére, ahol új birtoka, terra Udvard - innen az udvardi előnév -, vagyis a későbbi Kossuth, Kossuthfalva feküdt. A település 1947-től Turócszentmárton része. A település északkeleti részén emelkedik 15 méterrel a környezete fölé a 406 méter magas ovális Várhegy. Hossza kb. 160 méter, szélessége kb. 68 méter. Az erődítésről okleveles adat nem maradt fenn.
Julius Neudeck 1879-ben felmérte és leírta az erődítést: "Az alakja ellipszis alakú, a hosszabbik tengelye 80 öl hosszú, a rövidebbik 50 öl, a magassága pedig 9 öl. A 3000 négyzetölnyi felső tárolóterületet egy 3 láb magas mellvéd határolja, északi és déli oldalán pedig egy kényelmes út vezet az építmény belsejébe. A köbűrtartalom 27.000 köböl, és 1200 embernek és 50 szekérnek öt hétig kellene szorgalmasan dolgoznia a földmunka elvégzéséhez, feltételezve természetesen, hogy az anyagot a közvetlen közelben termelik ki. A teljes egészében földből épült építmény lejtői meglehetősen meredekek, 50 fokos szögben állnak. A nyugati oldalon a sáncot egy mocsaras patak borítja. ... Azt, hogy valaha is léteztek-e faépületek, szállásépítmények és raktárak, a jelenlegi használat alapján már nem lehet megállapítani. ... Katonai szempontból a helyszín kiváló, mivel ez a szerkezet nemcsak a Thuroz-völgy bejáratát, hanem a Waag-völgyet és az Ovár Ruttek-szoros kijáratát is ellenőrzi, és feltételezhető, hogy más földsáncok és fa sövények is segítették a védelmet, és a kör alakú fal külső sáncaként szolgáltak. Természetesen műveltségük és kis méretük miatt ezeknek a külső sáncoknak a nyomai nem fedezhetők fel. ... Hatalmas mérete és egyszerű szerkezete alapján úgy tűnik, hogy ez a hatalmas építmény az egyik legrégebbi az egész felső Waag-völgyben, és valószínűleg jóval a markomán háború előtt épült."
Thaly Kálmán 1894-ben írt róla a Turulban: "... Közvetlen közelében emelkedik egy magános - ma több apró helység lakóinak temetőjéül szolgáló - középkori, vagy talán még a népvándorlások idejéből való, hossz-négyszög alakú várhegy; ..."
2009-ben Milan Hornak kutatásai szerint a Várhegyet a kőkorszak végén már lakták, valamint a késő bronzkorszakban és a vaskorban (Hallstatt, La-Téne kor) is használatban volt. A középkorból is kerültek elő leletek a 9-12. századokból. Matej Ruttkay szerint a várat a 11-12. századokban lakták és használták, de a tatárjárás után valószínűleg már nem. A vár terülétét a 18-19. századokban temetőnek használták a helyiek. 1933-35-ben egy helyi legenda miatt Attila hun király sírját keresték a területén, sikertelenül. 2025-ös terepbejáráskor a Várhegy teljes platója gazos, teljesen benőtt és áttekinthetetlen.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Források: Thaly Kálmán: Kossuth Lajos három vitéz őse és a család czímerlevele (Turul, 1894); Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien. 8. 1879; Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002); Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet;
Kossuthfalva (Košúty) ma Turócszentmárton (Martin) része. A várhegy melletti úton lehet parkolni. A Várhegy teteje teljesen benőtt, áttekinthetetlen (2025).
Szélesség: N - 49°05'22.1"
Hosszúság: E - 18°56'24.2"