Jászó vára

Jászó várának építtetője I. Károly király volt, Engel Pál 1317-re teszi az építés idejét. Egy 1390. január 29-i oklevél megemlékezik a vár építéséről, eszerint a várat ("Castrum Jazowara dictum") az Amadé-fiak leverése után a jászói sziklán I. Károly építtette arra az időre, míg a többi oligarchát hódolásra bírja. A királyi vár a nádornak volt alárendelve. A vár első említése 1318-ból ismert, ekkor János comes a jászói ("Jazo") várnagy. 1324-ben Drugeth Fülöp nádor jászói várnagya ("Jazou"-i) Beel-i Mykou fia Lachk. Druget Fülöp nádor halála után (1327) unokaöccse, Vilmos veszi át a honorbitrokokat, Jászó várnagya Delnei Ite fia János lett. 1342-ig volt honorbirtok, utána 1363-ban átkerült az abaúji ispán alá.

1390-ben a monostor pereskedett érte, de nem értek el eredményt. 1391. június 17-én Zsigmond király Gady-i (Gagyi) Péter fia Lászlótól cserével visszaveszi Jászó ("Jazow") várát. Az oklevelek szerint 1398 és 1402 között Panyi Ferencé volt. 1406-ban Nürnbergi Márk (Marcum de Newremberga) királyi tanácsos felügyelete alá került. 1418-ban már rom.

1436-ban Szaniszló prépost a hegy alatti premontrei monostort várrá építette át, innentől erről az erősségről szólnak az oklevelek.

Jászó várának csekély romja a település fölé magasodó 354 méter magas Jászói-kő sziklaperemén találhatók. A vármagot három oldalán a sziklába vésett 7-10 méter szélesságű árok választja le hegygerinc többi részétől, a negyedik, északkeleti oldalon a meredek sziklafal nyújt védelmet. A vár alakja majnem téglalap alakú, hossza 45-46 méter, szélessége 7-10 méter. Mára kevés falszakasz látható a felszínen, a nyomok alapján a várudvar nyugati oldalán egy 12×10 méteres alapterületű épület állt, funkciója ismeretelen. A sziklafal peremén kőfal nyomai nem láthatók, itt talán csak palánk állt.

A vármagot a hegy lejtőjén kicsit lejjebb egy újabb sánc és árok védi. Itt talán palánk, esetleg falazat állt, ezt ásatás nélkül nem lehet eldönteni, de a felszínen habarcs nyomok láthatók. A hegy lábánál egy újabb sánc és árok fut, ez sokkal markánsabb, mint a várhoz közelebbi. Építésének kora ismeretlen, de méretei alapján a jóval korábbi őskori/ókori erődített telepeket idézi. Nem tudni, hogy volt e köze a középkori várhoz, erre csak ásatás adhatna választ.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.); Blazovich László: Anjou–kori Oklevéltár. VIII. 1324. (Budapest–Szeged, 1993.); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951); Zsoldos Attila: A Druget-tartomány várnagyai (Castrum Bene, 2012.); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet; Dr. Spilka Lőrinc: Jászó története 1243-tól 1552-ig; Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov (2007); SÁRKÖZY SEBESTYÉN – NOVÁKI GYULA – SÁNDORFI GYÖRGY: A történeti Abaúj-Torna megye várai (az őskortól a kuruc korig) I. In: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Új folyam. 1. 1997. 12–102.;

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat: