Zalaszentgrót: ferences kolostor

A kolostor alapításának ideje bizonytalan, az első írásos adat 1492-ből ismert. Maga a templom a 13. sz. végén - 14. sz. elején épült egyenes szentélyzáródással, feltehetően plébániatemplomnak. A 15. század elején kolostortemplommá építik át, ekkor kapja a sokszög záródású gótikus szentélyt. Az északi oldalán torony és egyszárnyú kolostorépületet épült.

A ferencesek jegyzékében 1516-ból ismert az első bejegyzés a kolostorról, ekkor egy levelet "in loco nostro" datál Szentgrótról a ferencesek magyarországi vikáriusa. Alapítóit a helyi nemesi családok közt kell keresni: a Türje nemnbéli Szentgrótiak, a Hagymásiak, esetleg a szintén rokon Bériek lehettek az alapítói. A Bériek alapítását erősítheti meg a kolostor feltárása során feltárt sírkamra, melynek sírkövét a gyermekeik állíttatták Béri Istvánnak és Egervári Veronikának 1515-ben.

1532-ben a Kőszeg felé vonuló török sereg portyázói felégetik Szentgrótot, a kolostor is leég. Ekkor még kijavítják, 1535-ben öt szerzetes tartózkodik a falai között. 1542-ben a tulajdonos Hagymásiak áttérnek a református hitre, a szerzeteseket elűzik, aki soha nem is térnek vissza. A templomot a reformátusok használják a 18. század második feléig.

Batthyány Ferenc 1753—1758 között templomot építettett, amelyhez felhasználták a romokban heverő kisszentgróti ferences kolostor maradványait is. A templom hajója is megsemmisül, egyedül a szentélyt használják tovább temetőkápolnának az 1770-es évekig. A helybeli lakosok kérésére Batthyányi a tornyot harangtoronyként meghagyatta, és ez a hozzácsatlakozó szentélyfallal és a sekrestyefolyosó részletével megmaradt.

Az 1979-80-as régészeti kutatások után a templomrom műemléki helyreállítása megtörtént. Feltáratlanul maradt a templomtól északra állt kolostor. A kutatás megállapította, hogy a toronyaljból három kijárat nyílott. Egy a szentélybe, egy a folyosóra, és egy, amit később befalaztak északi irányba a kolostor felé. A torony északi falán megfigyelhető volt az egyemeletes kolostorszárny lenyomata.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása; Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében ( Zalai Gyűjtemény 25., 1986); Bilkei Irén: Szentgrót és birtokosai a középkorban ( Zalai Múzeum 22., 2015); Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis; Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén;

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat: