Vitány-vár

Vitány-vár

A vár rövid története

A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre

A Vértes északi lejtőjén, egy erdőkkel körülvett 377 m magas hegyen találhatók a megközelítőleg ötszög alaprajzú, belsőtornyos, háromsejtes elrendezésű Vitány-vár romjai.

A vár keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük. Feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után.

Első okleveles említése 1319-ből való, Gutkeled nembéli Mihály a várnagya. 1324-ben - tehát már a Csákokkal történt vértesi királyi birtokcsere előtt 2 évvel! - Maróti István fia Mihály vitányi várnagyról hallhatunk, akinek a Délvidéken voltak egyébként birtokai. 1379-ben "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" néven szerepel okiratokban.

Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, 1437-ben Habsburg Albert Rozgonyi Jánosnak zálogosította el a várat. Ez utóbbi I. Ulászlótól 1440-ben adományként meg is kapta. Egy 1417-ben keletkezett okirat szerint Silstrang Erik a várnagya Gesztesnek és Vitánynak is.

1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-től zálogként birtokolta. 1453-tól Ismét a Rozgonyiaké a vár - V. László adományaként. Ezt Mátyás király 1458, 59, 60-ban megerősíti. Mátyás halála után Csókakővel együtt Egerváry László horvát bán záloga. 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, majd tőle Kanizsai László országbíró örölölte. 1534-ben a fehérvári keresztesek konventje Héderváry Istvánt és fiait iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

A törökök 1529-ben egy rövid időre elfoglalják, majd 1543-ban újra. Erről Batthány Ferencnek Nádasdy Tamáshoz írt leveléből értesülünk: "Thurca invasisset castrum Vittam". Rövid idő elteltével a keresztény csapatok ismét visszafoglalják a töröktől. 1550-es leltár ezt írja a várról: "Az thoronba negh hordó oo Bor... az Kys Pyncheben három hordó oo Bor ... az Nagy Pyncheben Veres bor losy egy hordó. .. az Echetes házban ... az thoronban zalonna 88 ... az Söther házban... az Kapw feletwdlo kylenc wegh zwr, egy öreg szekren kyben az Wr tollay wannak . .. Marthon deák hazában . .. az Pathyanthyws házban .. . az kys Boltban ...". 1559-ben ismét a tötköké a vár, akik a falakat és a vár hídját javítják. 1566-ban Salm generális seregei visszafoglalják a várat, a török védők Tata bevételének hírére elmenekültek. Valószínűleg egy év múlva — Gesztes visszafoglalásával egyidőben — újra török kézre kerül. 1597-ben Pállfy Miklós seregei Tata után Vitányt is visszafoglalják. Pálffy és Schwartzenberg parancsára a várat 1598-ban felrobbantják. Ettől kezdve Vitányról, mint várról nem beszélhetünk. 1747-ben a vár köveit épületanyag céljaira kérik a Kocsiak.

Vitány vára a XIV. századi várépítkezések tipikus példája. A várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett. További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el. A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai.

A legújabb régészeti kutatások eredményei (László János):

A várat körbefogó külső körítőfalat legalább háromszor átépítették. A 14. századi első periódusban csak a belső várkapu előtti, keleti oldalon húzódott fal. A második periódusban, a 15. században ezt a vár déli és nyugati oldalán kibővítették, a vár déli felén a belső oldalán gyilokjárós, pártázatos volt. Ezt a szakaszt a harmadik periódusban (szintén valamikor a 15. században) megerősítették, a pártázatokat elfalazták - nyomuk helyenként jól beazonosítható a délkeleti külső várfal külső felületén. Ekkor épült meg a torony keleti sarkán álló épület, amely a 2015. évi feltárás során került elő. A harmadik átépítés végül a török korra datálható, amikor a keleti várfal felső részét megerősítették.

A külső és a várudvart körbefogó belső várfalak közötti területek nagymértékben feltöltődtek. A belső várudvar kapuja az udvar keleti részén volt, ezt a 2014. évi állagmegóvás során állítottuk helyre. A külső várkapu pedig a vár északkeleti sarkán található, helyét, méreteit 2015-ben tudtuk meghatározni.

Vitány vár - Civertan felvétele

Vitány vár - Civertan felvétele

Vitány vár - Civertan felvétele

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori varai; László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány. A Kuny Domokos Múzeum Közleményei 19 (2014) 95–116; László János: Vitány vára (Csatrum Bene 19.);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A Környe-Vértessomló útvonalról Környebánya felé kell lekanyarodni, majd a Tatabányai Rugógyártó Kft felé kell haladni. A gyárig is el lehet menni, és ott parkolni, de a zöld + jelzés kezdeténél is van egy kisebb parkoló az út mellett. Innen először betonút, majd a jelzést követve erdei út vezet a várhegy aljáig. Jelenleg a rövidebb és sokkal meredekebb útvonal le van zárva a régészeti munkák miatt, viszont érdemes megnézni a Szent László képével faragott fát! A parkolótól a várig kb 2700 méter a távolság.

Szélesség: N - 47° 30,820′
Hosszúság: E - 18° 25,077′