Kási-vár, Nyim

A vár építésének idejéről nincsenek adatok, valamikor az Árpád-korban, a 11-13. században épülhetett. Az erősség egy belső öregtornyos, un. motte tipusu föld-, favár lehetett, és a helyi Csákok birtokközpontjaként funkcionált. A 15. század elején már csak a vár helyét említik.

1302-ben a Csák nembéli Simon fia Mihály fia István magtalan halála utáni Kás birtokot osztják fel egymás között a Csák család tagjai. Az egyik részt Hebron comes négy fia kapta, a másikat Móricz fiai, a harmadik részt Gyárfás és Aladár kapták. A várhegy alatti szántóföldön előkerültek Váralja település nyomai.

A somogyi konvent Garai Miklós nádor parancsára 1424. augusztus 28-án kelt Kás felosztásáról szóló oklevélben található a vár egyetlen említése: "...item annotato Ugrino pro residuitate dictorum octo iugerum terrarum arabilium subtus montem Nagheg a plaga orientis inter silvam et piscinam ibidem habitam et usque ad prescriptam viam, per quam de dicta Kaas irent ad predictam possessionem Thorve, ... monte scilicet Nagheg, in quo locus castelli haberetur".

1428-tól a Rozgonyiak és Torvaji Ugronok a terület birtokosai. A korszerűtlen várat már nem használták.

A vár belső területe kb. 29 x 21 méter. Meredek kialakítású, feljáratnak nincs nyoma, csak mászva lehet feljutni a tetejére. A belső területen bolygatás nyomai, az egyik gödörben tégla/cserép töredéket találtunk (galéria). Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 m. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 m. A sánc mögött újabb árok fut körbe, melynek mélysége 1-3 m, szélessége 7-14 m, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár három oldalát a meredek hegyoldal is biztosítja.

A külső árkon kívül még két mesterségesen kialakított védelmi vonal is megfigyelhető. Az É-i oldalon 80 m hosszúságban mesterséges terasz vonul, egy másik hasonló pedig a K-i oldalon, utóbbi hossza 35 m, mindkettő vízszintes. A vár teljes területe 95 x 90 méter.