Ják

Ják

Az egykori bencés monostor bazilikája

A monostor rövid története

A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő épülete

A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton, aki a hagyomány szerint annak a Vecellin lovagnak a leszármazottja, aki Szent István testőrségének a parancsnoka volt. A hagyománnyal szemben azonban a nemzetség inkább magyar eredetűnek tekinthető, a nevek alapján (Győrffy György).

Az építés három jól elkülöníthető szakaszban folyt és 1256-ig tartott, a felszentelést Szent György tiszteletére Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát ( a szigligeti vár építtetője ) végezték még ebben az évben. A templom díszeiben felfedezhetőek a francia, normann és clunyi bencés apátság stílusjegyei.

Az építkezés során a terveken is változtattak. A templom alaprajzán jól látható, hogy a belső pillérkötegek és a mellékhajó külső oldalán álló oszlopkötegek nincsenek egy vonalban. Az is látható, hogy kívül öt, míg belül csak négy pillérköteg áll. Az apszisok és a hajók találkozási pontjai nincsenek összhangban. Mindezek az eltérések és szabálytalanságok az építés folyamatának többszöri megszakadásáról és az eredeti terv többszöri változtatásáról tanúskodnak. A művészettörténeti kutatás szerint a templom építkezése kevéssel a befejezés elõtt félbeszakadt. Ezt bizonyítja a főhajó és déli mellékhajó beboltozásának hiánya, a templomot végül sík famennyezettel fedték be. Ennek oka minden bizonnyal Márton ispán 1250 körüli halála volt. Fiaira hárult ugyanis a jáki monostortemplom építésének befejezése, amelyhez csak saját birtokaik jövedelmére és Márton fia Zlaudus veszprémi püspök (Tátika várának építtetője) jövedelmére támaszkodhattak.

A XIV. század eleji zavaros időkben a monostornak valószínűleg nem volt kegyura (1325-ben kelt királyi oklevél: Károly Róbert király a vasvári káptalantól kéri, hogy állapítsa meg, kit illet a jáki monostor patrónusi joga). Rácz György az apátság 14. századi történetének áttekintésével bemutatja, hogy a többféle köznemesi családhoz tartozó új kegyurak az 1320-as évektől hogyan próbálták kisajátítani a monostor birtokait, míg a század végére magára nem hagyták a korszerűtlenné vált intézményt, amit végül 1457-ben adományozott el V. László király Ellerbach Bertoldnak, tőle Bakócz Tamás esztergomi érsek örökölte és azt Erdődy Péterre ruházta. Rövid ideig a Zrínyiek is birtokolták (1557-1613).

Kőszeg 1532-es török ostromakor a monostort és a templomot is megrongálták, a bélletes kapu feletti szobrok fejeit kevés kivétellel letörték. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostort 1576-ban a szombathelyi polgárok felgyújtották.

A XVII. század közepén egy villámcsapás megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. A helyreállítás 1660-1666-ig tartott és Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik. A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült, a monostor maradványait lebontották.

1896-1904: a templom Schulek Frigyes tervei alapján, Gyalus László vezetésével kapta mai alakját. Visszaállították az eredeti falakat, a tornyot, és azt a zsámbéki templom kősisakjának mintájára fedték le.

Források: Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai. I–II. Vasi Szemle 54 (2000) 7–26, 159–180., Jáki templom – Wikipédia, jak.hu, Magyar Katolikus Lexikon,

Hol található

Szombathelytől 10 km-re délre található Ják település. A templom robosztus tömbje már messziről látható. Parkoló az út túloldalán.

Szélesség: N - 47.139339
Hosszúság: E - 16.582238