Gúta Békavár

Gúta Békavár

Gúta (Villa Gutta) 1268-ban az eszetrgomi érsekség birtoka volt. 1282-ben a Szemere nemzetségbeli Bertalan ispán az érsekség birtokai közt elterülő gútai birtokrészét az esztergomi kereszteslovagok konventje előtt az érsekségnek adta. A község levelestárában őrzött régi oklevelek azt sejtetik, hogy Gútát az Árpádok idejében, tiszamelléki jászokkal telepítették be.

A Vágon való átkelőheky ellenőrzésére 1349-ben egy királyi vár épült (ezt néhányan Mária királynőhöz kötik, ami lehetetlen, mert ő csak 1370-ben született). 1527-ben Martonosi Pesthényi Gergely volt a gútai várkapitány (* Ez az adat Borovszky Komárom vármegyét bemutató könyvében van, de sok pontatlan adat miatt ez is megkérdőjelezhető. sz.G.).

A törökök 1543-ban elfoglalták Esztergomot, ahonnan megszaporodtak a rabló portyák a Vág völgyében is. A Vág és Kis-Duna összefolyásánál álló "magyar módra" épített palánkot többször is erődítették a 16. században. 1551-ben 400 török táborozott a sáncok közelében, innen akartak rajtaütni Érsekújvár őrségén. Egy éjjeli rajtaütésben szétverik a törököket. A haditanács 4 ágyúval megerősíti a várat és 125-re emelik az őrség létszámát. Ebben az évben Gúta már mezővárosi rangot kapott. 1565-ben II. Miksa megerősíti Gúta mezővárosi (Oppidi Gutha) jogait.

Angielini térképe az 1570-es években még a Vág bal partán jelöli Nagygútát, de ez után a lakosság áttelepült a védettebb jobb partra. Pálffy Miklós komáromi főkapitánysága idején (1584. szept. 20-tól) a vár sáncait megerősítik olasz hadmérnökök vezetésével. A négy sarokbástyára ágyúkat állítanak.

1621-ben a császári sereg ide menekül Bethlen hadai elől Érsekújvár sikertelen ostroma után. Itt elsáncolták magukat, de az erdélyi csapatok nyomására tovább menekültek a Csallóközbe. Komárom várának Bethlen általi ostromakor a gútai vából elmenekültek a francia és vallon zsoldosok.

Esterházi Pál 1638-ban írta egy levelében: "Csak egy hét alatt annyit garázdálkodott a török, hogy lajstrom kellene hozzá. Berencset megpróbálták. Negyed éjszaka Gutát is kisértették, ha az vizek miatt a pribékek elmehettek volna. "

1643 és 1664 között többször erősítik és javítják a várat olasz hadmérnökök.

Érsekújvár 1663-as eleste és a háborút 1664-ben lezáró vasvári béke után Gúta jelentősége megnőtt: szemmel kellett tartani az új török vilajet katonaságát. A várat ismételten megerősítették és részben átépítették. Ez az állapot látható G. Merian metszetén (galéria).

1669-ben Gúta helyőrsége 130 fő volt Fruhwurth Mátyás parancsnoksága alatt. Ebben az évben a törökök felégették és kirabolták a települést. 1670-ben I. Lipót megerősíti a gútaiak abbeli privilégiumait, hogy nem kötelesek a város polgárai a katonákat elszállásolni.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak 1706 tavaszán Komárom és a Csallóköz védelmében megerősítették Gútát. Bercsényi tavasszal Le Maire hadmérnökkel személyesen vette szemügyre a sáncokat. Rákóczinak jelentette tapasztalatait: "Igaz, Kglmes Uram, nem sok az német az Csallóközön: de sok felé mehet. Egy vén, kopott Békavárban vette magát az Duna s Vág torkolatban; az honnan a szeredi hidig szárazon mehet. Valami elhagyott, régi sáncforma, négybástyájú erősség, kinek kópiányi kész vizárka; azt erősiti actu. Ki is megyek holnap (Érsekújvárból) meglátni: mint impediálhassam? Soha hírit sem hallottam az átkozott Békavárának, — mert nem hagytam volna vratyogás nélkül. Oly helyen van: az bástyárul az Vágon általlő puskával, más puskával az Dunán." Le Maire hadmérnök úgy találta, hegy a különben jelentéktelen hely oly előnyös fekvésű, hogy rendszeres ostrom nélkül el nem foglalható; most pedig, a magas vízállás miatt ostrom alá fogni nem lehet. Május 6-án a Vágon sajkákon átkelő gútai németeket Réthey György és Ebeczky lovas és Haller Sámuel báró gyalogezrede visszaverte.

A császáriak a Békavárat 1706 második felében kiürítették, mire Bercsényi a Vág-Dunán hidat veretett és Berthóty István dandárnok vezetése alatt nagyobb számú gyalogságot rendelt oda, melynek feladatává tette, hogy Komárom városát rohammal vegye be és a lefoglalandó hajókon Esztergom alá ereszkedve, a vár ostrománál Bottyánnak segítségére lehessen. Starhemberg 1707-es ellentámadásakor ismét labanc kézre jutott.

1708 júliusában II. Rákóczi Ferenc Bottyánt 4000 emberrel küldte a gútai sáncok elfoglalására, és engedélyezte neki, hogy Érsekújvárból vigyen 5-6 öregágyút. Bottyán a lovasságával elszgitelte a komáromi várőrséget, hogy ne tudják segíteni a gútai német őrséget. Rést lövetett az öregágyúkkal és rohammal vette be a Békavárnak is csúfolt erődítményt. Az őrség részint elesett, részint fogolyként került Érsekújvárba. Bottyán nem helyeztt őrséget a várba, hanem a cölöpzetét felgyújtatta, a sáncait elrontatta. A várban talált fegyverzetet Érsekújvárba szállították. Bottyán aug. 2-án már Érsekújváron volt.

A trencsényi csata után 1708 őszén Heister a felégetett gútai sáncokat kijavítatta őrséggel látta el. Érsekújvár ostromához innen hozatott öregágyúkat.

A vár utolsó erődítése a Napóleoni háborúk alatt volt, 1803 és 1808 között. A várost is sáncokkal védték. A győri vesztes ütközet után mintegy 3000, többnyire lovas katona tartózkodott a gútai sáncok között. A háborúk után még egy ideig csökkentett létszámú őrség volt a várban, majd elhagyták és pusztulásnak indult.

Fényes Elek országleírásában (1836-47) megemlíti a várat: "A gútai városháza irányában észak felé, a Duna és Vág folyók közti csúcsban látható egy négyszegű földvár, mely jelenleg Békavárnak neveztetik, s török műnek tartják; régi adatok nyomán azonban még I. Mária királynő alatt hányatott. A Vág már igen elhordta, s jelenleg csak földhalomból áll, hová nagy árvizek idején a gútaiak temetkezni szoktak, mivel megtörténik, hogy rendes sirkertjökben is viz fakadván fel, e miatt sirt nem áshatnak."

Jelenleg (2022) a vár megmaradt részeit már visszahódította a természet. Egyedül a délnyugati bástya egy darabja érzékelhető, de itt is gaz és magas növényzet van.

Források: Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986); Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (1932); Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai / Komárom vármegye; www.villagutta.sk;

Megközelítése

Gúta Békavár megközelítése.

A Kis-Duna holtága mellett lehet parkolni és a gútai folyami malom melletti fahídon keresztül jelöletlen ösvény visz a várhelyig. Sajnos már erősen benőtte a természet. Az egykori táblák sincsenek meg.

Szélesség: N - 47°55'29.3"
Hosszúság: E - 18°00'14.5"

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)