Sály: Örsur vára

Sály: Örsur vára

A vár rövid története

Sály községtől ÉNy-ra 2 km-re, a Sályi-patak völgyének fejénél található a ma Sályhoz tartozó Latorpuszta (a középkori Váralja falu helyén), amely felett É-ra a Latorvár-tető fennsíkszerű, D-DK-i irányban V alakban elkeskenyedő tömbje helyezkedik el. A hegy legmagasabb, 279m tszf. magasságú pontja a fennsík É-i részén található, a D-felé enyhén lejtő, egyben elkeskenyedő része DK-i irányba már csak egy gerincben folytatódik. A Latorvár-tető fennsíkjának peremén, valamint részben a hegyoldalakon is földsáncok húzódnak. A megközelítőleg háromszög alakban elhelyezkedő sáncok a fennsík peremét csak egy helyen, a viszonylag lankásabb Ny-i hegyoldalra lefutva félkörív alakban hagyja el, majd a DNy-i oldalon visszacsatlakozik a fennsík pereméhez. A hegytető Ny-i oldalát a fennsík peremén kettős sánc választja el az enüített Ny-i lejtőtől. A K-i oldalon, a hegyperemen futó sánccal párhuzamosan a hegyoldalban további két (egymás alatti) sánc is megfigyelhető, amelyek az ÉK-i saroknál kissé befordulnak, majd megszakadnak. A két alsó sánc belső oldalán V keresztmetszetű árok fut végig, valószínűleg az ebből kitermelt föld került a sánc építésekor a külső oldalra. Az eddigi kutatások a késő bronzkori pilinyi, illetve a Kyjatice-kultúra jelentős telepét állapították meg a hegyen.

Ennek a bronzkori telepnek kb. a felét foglalja magába egy Árpád-kori földvár sánca. Ezt a történeti és régészeti adatok alapján Örsur várával azonosították.

Örsur várát Anonymus említi gestátjában: "Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának, Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak. "

A hegy felső platóját foglalja magába (galéria). A meredek hegyoldal felett a peremen sánc fut körbe, amely a hegy természetes alakjának megfelelően a déli végén hegyesszögben fordul. A nyugati, lankás hegyoldal felől, amely az őskori telep része, kettős sánc védi, közülük az alsó ma már inkább terasznak tűnik. A sánc magassága a vár belső szintje felett 1,5-4 m között váltakozik, de a délnyugati oldalon kb. 100 m hosszúságban hiányzik. A vár területe 2,4 ha.

A sáncok régészeti kutatását Gádor Judit végezte. Két helyen vágták át a sáncokat. A sánc talpszélessége itt 11, belső magassága 3 m. Sűrű rács- és rekeszszerkezet alakult ki a gerendamaradványok alapján, amelyek egymásba voltak csapolva. Külső oldalán laza kőfal szétomlott maradványait találták. A sánc külső szélén két, a belsőn három sorban cölöpök erősítették a szerkezetet, de a sánc felső részében is voltak cölöpök. Legfelül 1,5 m széles, agyagba rakott kőfal volt. A sánc földje kb. 2/3 részben vörösre égett, de a belső oldal felé eső 1/3 része nem mutatta tűz nyomát. A feltöltött földben talált kerámia töredékek alapján Gádor Judit a 10. századba helyezte a sánc korát. Az egész építmény egységes, egy építési periódust mutat, korábbi előzmény itt nem került elő. A legalsó gerendák alatt már a késő bronzkori telep gödrei bontakoztak.

A vár pusztulásának, elhagyásának idejére nincsen adat. Esetleg egybeeshetett a kb. 100 méterre található Latorvár építési idejével (12-13. század).

Források: Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007); Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig;

Hol található

Sályt észak felé elhagyva a Sály-Latorpuszta feletti hegytetőn találhatók a torony romjai. Az Iskola utca végén földút vezet az erdőbe, melyről a jól kitáblázott ponton egy meredek kaptatón lehet felmenni a torony romjaihoz. Az egész út kb. 10 perc. Innen a gerincen továbbhaladva kb. 100 méterre Örsúr vára található. A kék bástya-félhold jelzést kell követni.

Szélesség: N - 47°58'46.3"
Hosszúság: E - 20°38'24.3"

Sály: Örsur vára a turistautak.hu térképen