Torna

Torna

Nagyboldogasszony plébániatemplom

A templom rövid története

A tornai templom kivételes kincseket rejt magában, kiváló minőségű freskókat az 1420-as évekből, és nagyméretű barokk falfestményeket a 18. századból.

A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században.

Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. 1273-ban tornai pébános Mátyás. Tornanádaska 1280-ban történt eladományozásáról szóló oklevélben Mihály tornai plébánost említik. Akkor és a középkorban végig Szent Egyed tiszteletére volt felszentelve, később változtatták meg a templom titulusát Nagyboldogasszonyra. A régészeti feltárás is ezt a keltezést erősítette: a román templomhoz tartozó temető sírjait legkorábban a 13. század elején temették a kápolna köré. Ez a késő román templom reszben megőrződött a déli falban. Az 1332-34-es pápai tizedjegyzék szerint Torna pébánosa Miklós. A jelenlegi szentély a Tornai család idejében épülhetett a 14. században ( ezt a boltív egyik záróköve bizonyítja, amin a család címerállata, egy vadkan található). Az eredeti román templom négyzetes szentélyét elbontották és helyére épült a sokszög záródású gótikus szentély. Az utolsó Tornai 1406-ban elhunyt, sírköve megtalálható a templomban.

1420-körül a teljes szentélyt az akkori kegyúr, Ezdegei Bessenyő Pál megbízásából freskókkal látták el. Ő a tornai uradalmat Zsigmong királytól kapta (Torna váráról bővebben itt). A kegyúr egy kelyhet is adományozoztt a plébániának, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. A tornai egyház kezdettől fogva az esztergomi egyházmegyéhez tartozott, de 1776-ban az újonnan alapított rozsnyói püspökséghez került. A 2007-től végzett restaurálás során kiderült, hogy a szentély festése egységes volt és az összes felületet érintette. A freskók Jézusz születését és szenvedését ábrázolják. Az alsó részen női szentek képei láthatók.

A 15. században a husziták kifosztották a templomot és a vár is több ostromot ért meg.

A 16. század közepén Magócsy Gáspár a tornai, Bebek György a szádvári uradalom birtokosaiként megtiltották a plébániáknak, hogy az érsek részére járadékot fizessenek. A templom közel száz évre a protestánsoké lett. Ebben a században a templomot újraboltozták. Ebben minden bizonnyal szerepet játszhatott az is, hogy a települést többször kifosztották és felégették a háborúskodások során.

A tornai uradalmat a 17. század végén a Keglevichek kapják meg I. Lipóttól. A neogótikus templom is hozzájuk köthető. Érdekesség, hogy Kazinczy Ferenc egy levelében elrettentő példaképpen felemlíti Keglevich József nevét, akinek szűkkeblűsége folytán kisebb méretű lett a tornai templom oltárképe, mint tervezték. Amikor 1815 őszén meglátogatta a tornai katolikus templomot, s annak Hubert Mauer bécsi professzor által készített oltárképéről részletes művészeti leírást ad éspedig német nyelven, "hogy Egger Úr is értse".

A helyi legenda szerint az oldalhajó barokk festményeit Jókai Mór fedezett fel, amikor ottjártakor véletlenül bezárták a templomba.

A 2006-ban megtalált 15. századi freskó töredékek restaurálása 2014-re fejeződött be.

Források: Lővei Pál: A tornai római katolikus templom középkori sírkövei; Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776; Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése; Restoration of the wall paintings of Torna / Turňa nad Bodvou;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Torna szélén, a Hlavná utcában található. A körítőfalas templom mise előtt látogatható. Az atya magyarul beszél.

Szélesség: N - 48°36'03.3"
Hosszúság: E - 20°52'23.2"