Borosjenő

Jenő várát először 1295-ben említik "castri Jeneu" néven, ekkor Egyed fia Sándor comes volt a királyi várnagya. Maga a település a honfoglaló Jenő törzsről kaphatta nevét. 1347. május 12-én I. Lajos király határjáró oklevelében "possessio ipsius castri Jeneu"-ként szerepel.

Valamikor 1387 előtt a Losonczi család kapta meg Jenőt, 1387. július 18-án Losonczi István szörényi bán már innen kelteztet levelet. 1472-ben Losonczi László jenői várának castellanusáról van adat.

1552-ben a Temesvár védelmében hősi halált halt Losonczi Istvánnal a család férfi ágon kihalt. I. Ferdinánd király  fiúsította leányait, Fruzsinát, Klárát, Dorottyát és Annát, akik a zarándi birtokokat, köztük Jenőt is megkapták.  Egy 1561-es birtokösszeírásban Jenő mezőváros 43 adóportával Losonczi Istvánné tulajdona. 1563-ban Desznihez [Dézna] és Pankotához hasonlóan szintén az ő tulajdonaként említik.

Borosjenőt 1565-ben  János Zsigmond erdélyi fejedelem ostrommal foglalta el, de Lazarus von Schwendi I. Miksa magyar király részére még ugyanabban az évben visszavette.

1566-ban Gyula bevétele után Petrev másodvezér Világos vára és Jenő vára ellen folytatta a hadjáratát. Istvánffy így írta le az ostromot: "…amint Gyula… elveszett táborát és ágyúit Jenő ellen indította… Mikor a várat már néhány napon át lőtték a németek félelmükben elhatározták, hogy azt az ellenségnek átadják… Az őrség tehát, az éjfél sötétjét bevárva, ott hagyta üresen a várat…". Jenő szandzsákszékhely lett, őrsége 1567-ben 38 müsztahfiz és 15 tüzér volt, de a defter nem teljes, ennél jóval több lehetett az őrség létszáma. 1579-ben az őrség nem csak a várat, hanem az időközben a város köré kiépített palánkot is őrizte.

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a 15 éves háborúba a keresztény oldalon lépett be, előzőleg leszámolva az erdélyi törökös párttal.  1595-ben a fejedelem által karánsebesi bánná kinevzett Borbély György a temesvári pasa, lippai és jenői bégek csapatait Facsádnál megverte, Dzsafer jenői és Mehmed lippai bég is fogságba esett. Lippa bevétele után Borbély és Békés István lugosi bán vezetése alatt az erdélyi sereg szeptember 16-án körülzárta Jenőt. A török védők mintegy 700-an voltak. Király György váradi helyettes kapitány kisebb mozsarakkal és két nagyobb ágyúval kezdte el lövetni a várost, mire a védői felgyújtották azt, és visszavonultak a várba. Az erdélyi tüzérség folyamatosan lőtte a várat, és alá is akarták aknázni a falakat, de az esőzés ezt meghiúsította. Október 15-én a hadi tanács határozatából a szabad hajdúk és a többiek délután 3 óra tájban általános rohamot intéztek, amit a törökök visszavertek. Borbély farönköket hordatott a várfalak alá, mire a törökök tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról, és október 23-án kivonultak a várból.  Másnap Világosvár s valószínűleg Pankota is meghódolt a keresztényeknek.

1599 tavaszán a törökök lesre csalták a jenői végváriakat. A harcban 200 estek el, a várba kevesen jutottak vissza, de a kapukat még időben el tudták torlaszolni. Báthory András fejedelem 300 lengyelt küldött Jenő és Lugos váraiba az elesettek pótlására.  1599. október 28-án Sellenberknél az I. Rudolf támogatta Mihály havasalföldi vajda túlerőben levő serege a legyőzte Báthory Andrást, a menekülő fejedelmet a székelyek megölték. November 3-án Nyáry Pál váradi főkapitány figyelmeztette Bastát, Rudolf hadvezérét, hogy Borosjenő és Lippa várakba okvetetlenül királyi hadakat kell vetni, különben a vajda kezeibe kerülnek.  Ezzel elkéstek, Ungnad Dávid decemberben már azt jelentette Mátyás főhercegnek, hogy a vajda Lippába már oláhokat ültetett, és Jenőn is a saját embereivel akarja felváltani az erdélyi őrséget.  Mihály vajda a törököknek felajánlotta Lippát és Jenőt, ha a szultán elismeri Erdély fejedelmének. Basta 1600 szeptember 18-án Miriszló és Decse közt megverte a vajdát, akit a jenői, lippai, lugosi és karánsebesi hadak is segítettek. 1601-ben Báthory Zsigmond ismét visszatért a trónra, Jenőt Toldi Istvánnak adományozta. Mihály vajda közben I. Rudolftól ismét támogatást kapott és Basta seregével egyesülve a goroszlói csatában legyőzték a Bárhory Zsigmondot támogatókat. Az oláhok elfoglalták Gyulafehérvárt is, ahol feldúlták a Hunyadiak sírjait, valamint elégették az aradi káptalan ott őrzött okleveleit is. Basta végül megölette Mihály vajdát.

1604-ben a Bocskai felkelés kitörése után Petneházy István jenői kapitány Bocskainak játszotta át a várat és a hajdúk segítségével a német őrség nagyrészét levágta. Decemberben Petneházy már Bocskai táborában volt a lovasaival. 1605-ben Jenő és Lippa őrizetét Bocskai parancsára Keresztesy Pál azonnal a Lugosról kirekesztett rácokkal erősítette meg s jenői kapitánnyá Csókásy Balázst tette. Ebben az évben inventárium is készült a vár felszereléséről, e szerint a külső vár kapuját 6 szakállas puskával védték, a bástyák aljában élelmiszert tároltak, a fegyverházban a lőpor mellett volt 35 szakállas puska, 65 muskéta, alabárdok és egyéb fegyverek. A belső vár kapuját 18 szakállas védte, a bástyákon 1-1 tarack volt felállítva. 

A törökök Bocskaitól és utódaitól is követelték Lippa és Jenő átadását. Ezért meglepő, hogy a Homonnai Bálinttal szemben megválasztott Rákóczi Zsigmond felajánlja a két vár átadását, de  a nagyvezér a béke érdekében visszautasította azt: "...egyéb jó akaratokat mi nem kívánjuk, csak hogy az hatalmas császárnak … hívek legyetek…". Rákóczi nemsokára lemondott Báthory Gábor javára. Ellene 1611-ben Ghiczy András lépett fel trónkövetelőként, aki a Porta támogatásáért cserében felajánlotta Lippát és Jenőt, valamint 15.000 aranyat. Báthory legyőzte a trónkövetelőt, az átadásból nem lett semmi.

Báthory Gábor meggyilkolása után Bethlen Gábor választották fejedelemmé, de a  fejedelelmségre szintén pályázó Homonnai György állítólagos ígérgetése miatt Borosjenő is csaknem a törökök kezére került. Végül 1616-ban Bethlen Gábor kénytelen volt átadni Lippát, de Borosjenőt sikerült megtartania, köszönhetően Mikó Ferenc sikeres portai követjárásának. Lippa átadása után a jenői vár vette át annak szerepét. Az 1616. évi erdélyi országgyűlés megemlítette Jenő várának rossz állapotát: "Látván Jenő várának romlott állapotját, és az benne lévő vitézlő rendnek is az fizetetlenség miatt nagy fogyatkozását, Nagyságod kegyelmes engedelméből végeztük, hogy az mely gratuitus laborral ide Fejérvárhoz tartoznának Zaránd vármegyéből, Jenő várához szolgáltassák az ispánok; hasonlóképpen azon vármegyének adaját is abban lévő praesidiumnak tartására administrálják." 1620-ban Gálffy György jenői kapitány megkezdte a leromlott vár helyreállítását. Az 1623-ban Gálffy főkapitány mellett Zöldi Demeter volt a vicekapitány, Nagy sándor hadnagy pedig a hajdúk 99 lovas és 117 gyalog szolgát a várban.

Petneházy István jenői főkapitány halála után a fejdelem 1633-ban Bornemissza Pált nevezte ki a vár élére. 1636-ban a törökök Bethlen Istvánt támogatták I. Rákóczi György ellenében. Kornis Zsigmond, az ország generálisa, bihari és zarándi főispán, már 1636 október 9-én értesítette Bornemisza Pál jenői kapitányt, hogy másnap Szalonta alá száll, mert onnan Jenőre, a hajdú városokra és Sarkadra is gondot viselhet. Rákóczi hadai a szalontai hajdúk segítségével a pálülési csatában megverték a törököket. A tél közeledtével mindkét fél leállította harcokat, s a fejedelem Lippáról a Várad vidékére való hadakat és hajdúságot hazabocsátotta és megparancsolta, hogy Sarkadot, Szalontát, Borosjenőt vitézlő néppel megerősítsék.

1651. tavaszán II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Haller Gábort nevezte ki Borosjenő élére a Váradra távozó Gyulay  Ferenc helyére, majd 1652-től ő lett Zaránd megye főispánja is. 1651 februárjában a jenői végváriak összetűzésbe kerültek a gyulai törkökkel: "Vasárnap az jenőiekben levágtak kettőt az törökök, az jenőiek kimenvén vasárnap Muharin basát találták hatod magával, és levágták, az olajbégen kívül nem volt olyan fő török Gyulán mint az akit levágtak. Nagyságod ismerhette, mert tavaly Besztercére ment volt követségre, az fejedelem két lovat vett volt akkor tőle. A törökök ezen igen megbúsultak, az kapitánynak az paraszt emberek ugy hozták a hírit, hogy mint az fűszál, ugy megyen Gyulára be az török, nem tudhatjuk mit akar (Pankotai András levele Kornis Ferencnek)".  Haller járatos volt a kor hadtudományaiban, a palánkvárat szépen fokozatosan, kitartó munkával kőbé építette át. A régi vár helyén ő építtette a négy saroktornyos késő reneszánsz várkastélyt is. A vár melletti "Szigetre" katonáskodást vállaló rácokat telepítettek, akiknek a fejedelem adómentességet ígért. 

1654 júliusában Szefer gyulai szandzsákbég azzal vádolta meg Haller Gábort, hogy a jenői helyőrség nem csupán Zaránd megyétől követel dézsmát és vármunkát, hanem az aradi vártartomány jobbágyaitól is. A temesvári beglerbég II. Rákóczi Györgynél panaszt tett, aki felelősségre vonta Hallert a történtek miatt.

A II. Rákóczi Györgyöt lemondató és Rhédei Ferencet a trónra emelő 1657. november 2-i gyulafehérvári országgyűlés Szalárdi Jánost és Belényesi Ferencet küldte ki a pártiumi várak (Várad, Borosjenő és Sarkad) hadinépének felesketésére. Ebben az évben 568 fő volt a vár őrsége. Rákóczi a Porta tiltásának ellenére visszavette a trónt, ezért 1658 nyarán Küprili Mehmed nagyvezér maga indult megbüntetésére. Augusztus végén körülzárta Jenőt és öt nap alatt felállíttatta az ostromtüzérséget. A várat Újlaky László és Diószeghy Kristóf védték, de fegyelmet tartani nem tudtak, az őrség szökdösni kezdett. A létszám  hamarosan 350 főre fogyatkozott. Öt napi lövetés után a védők feladták a várat és szeptember 2-án elvonultak Nagyszalontára. Itt Rákóczi elfogatta a főtiszteket és lefejeztette őket, csak Túry Mihály kapott kegyelmet, aki ellenezte a vár feladását ("Tanuljon más is! Az lenne híre, ha nem öletném az árulókat, mi akaratukból lett Jenő feladása. Miattuk romolt Erdély, romiunk mi, romol e darab föld s magyar nemzet az áruló ebek miatt."). A törökök  vár mellett mecsetet építettek. 

1660-ban Evlia Cselebi török utazó Jenőn járt és a maga túlzó módján leírta a látottakat: "...A 959. évben Ahmed pasa másodvezír foglalta el, azután az erdélyi keresztények hódították el ezt a várat s benne laktak. Utóbb Ibráhim klián fiának, Mohammed szultán khánnak parancsára Köprili Mohammed pasa foglalta el. ... Jánova újra az Oszmán ház uralma alá került az 1061. évben. ...  Jánova várának alakja. A Körös folyó partján négyszögalakú vár ; kicsiny kőbástyái vannak, melyek mindegyike Jeedsuds torlaszához hasonlít s mindegyikbe ezer ember fér el, mindegyikben van tíz darab báljemez ágyú. Déli oldalra néző egy kapuja van, melynek kulcsát a várban lakó janicsár aga őrzi. Árkában a Körös folyó folyik. Kapuján belül a Mohammed szidtán khán dsámija van. E dsámi tövében deszkából egy óratorony s egy lóhúzó malom van. E váron belül az Újvár van. Csinos kis váracska, melyben a janicsárok ódáin kívül más nincs. Négy szögletén deszka-tetejű, négy erős torony van, melyek falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van. Ennek az árka is tele van folyóvízzel."

A visszafoglaló háborúk során 1688 február elején Donat Johann Heißler tábornok erős egységet indított útra Debrecenből Thököly Imre 2000 főből álló török-tatár-kuruc csapata ellen. Február 9-én a Nagyváradtól 2 mérföldre található Telek  faluban ütöttek rajt a kurucokon, a csatában 600 kuruc-török esett el és nyolcszázan estek fogságba, többek között a jenői vár parancsnoka is. Thököly Gyulára menekült.

1688. márciusában Caraffa és Veterani tábornokok parancsára  gróf Magni ezredes 400 némettel és 300 magyar huszárral a Fekete-Köröshöz indult a lázadók felkutatására. Mivel ezeket nem találták, Jenő alá mentek csapdát állítani. A jenői pasa 1200 gyalogossal és lovassal tört ki a várból. A harc során a törökök 118 embert vesztettek, 87 janicsár és 31 szpáhi részben megfulladt, részben lekaszabolták őket. Köztük volt a híres portyavezetőjük, Kuschack Mehemet. Fogságba esett a vár alparancsnoka, Sziausz Lartschi pasa is. Elfogtak egy pribéket is, akit karóba húztak.

1692 januárjában Auersperg tábornok Kiss Balázs ezredes rác és magyar katonaságával rajtütött Borosjenőn. A támadó csapatok kifosztották és felgyújtottá a várost, de a várat nem ostromolták.

1693. január 21-én Donat Johann Heißler von Heitersheim tábornok jelentette, hogy Gyula és Jenő várát is meg lehetne rohamozni április elején, mert ezek a helyek hamar megadnák magukat, ugyanis a bennük állomásozó csapatok minden készletüket felemésztették. Május végére azután Temesvárt is el lehetne foglalni... "A három vár: Gyula, Jenő, Temesvár elfoglalásával egész Felső-Magyarországot és Erdélyt ellenőrzése alá vehetné a Császári Felség. "  Február 23-án döntés született Gyula és Jenő visszavételéről. Március 4-én hír érkezett arról, hogy 300 szpáhi - mindegyikük liszttel megrakott vezetéklóval - érkezett Gyula és Jenő várába, hogy azokat megerősítse. Április 8-án Heissler tábornagy  parancsot kapott, hogy készüljön fel Gyula és Jenő megtámadására. A két várat 6000 német, illetve magyar katonasággal rohanja meg. A folyamatos esőzés május elején hátráltatta a hadmozdulatokat, de végül május 19-e körül megindult a vár ostroma. A törökök az első rohamot még visszaverték, a keresztény erők 100 főt vesztettek. A második rohamot már nem várták meg a törökök, hanem május 28-án feladták a várat és másnap mintegy 800-an elvonultak Temesvár felé. A kivonulók közt volt egy kisebb kuruc egység is.  A várban 138 ágyút, 200 mázsa lőport, valamint sok bombát, gránátot és egyéb felszerelést zsákmányoltak az ostromlók. Gyula megtámadását azonban elhalasztották. 

1693-tól 1746-ig a várban osztrák császári katonák laktak. 1746-ban Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték, a vár katonai jellege megszűnt. 1849. augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert gróf Vécsey Károly tábornok 8000 emberével Rüdiger orosz tábornagy csapati előtt. A várkastélyt 1870-ben Aczél Péter főispán javíttatta és átépíttette. A szükségtelenné vált lőrések helyére a nagy terjedelmű ablakokat építettek be, a belső fatornác helyére árkádos folyosó került. A várudvart gazdasági épülettel ketté osztották. Az építkezések során találták meg a falában az egykori dénesmonostorai rendházból származó szirént ábrázoló 12. századi faragványt.

1904-ben a várban a gyengeelméjű, mindkét nembeli gyermekek számára intézetet alakítottak ki, és ez volt a funkciója 2002-ig. A várkastély 2016-os és 2019-es kutatása során újabb kőmaradványok kerültek elő Dénesmonostorából. Ez a 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban 2022 júliusában kezdődött el a várkastély felújítása. 2024 nyarán még javában folytak a munkálatok, ezért az épület nem látogatható.