Csány "Chan" első okleveles említése 1019-ből ismert, ekkor a későbbi Szt. István király a település piaci vámját a zalavári apátságnak adta.
A ma Zsidóvárnak nevezett erődítményről nincs okleveles forrás. Sági Károly szerint ezt a török korban építették a kapornaki út megfigyelésére a közeli Turco által 1569-ben lerajzolt csányi végvár tulajdonosai, a Csányi család.
Vándor László ezzel szemben sokkal korábbra teszi az építését. Szerinte a Hahót nemzetség Buzád ágának valamelyik családtagja építette, miután Csáktornyát elvesztették. I. Csák utódai 1270-72 körül telepedtek át ide.
A vár mérete és alakja egyik feltevést sem zárja ki. Egy ásatás tudná csak igazolni a föld/fa vár korát.
Források: Sági Károly: A zalacsányi törökkori várak; Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.); Vándor László: Középkori várépítészet Zalában; Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban;
Parkolni a horgásztónál lehet. Innen a gát mellett haladva az erdő szélén kezdődik a Körtvélyesi tanösvény. A tábla nem jelzi a várhelyet, de a gomba jelzést követve kb. 500 méterre található a markáns árokkal körbevett vár. Előtte tájékoztató tábla.
Szélesség: N - 46°48'17.0"
Hosszúság: E - 17°05'04.7"
