Ágasvár

A Mátra 789 méteres csúcsán épült Ágasvár építtetőjét és építési idejét nem ismerjük. Valószínűleg királyi várként épült valamikor a tatárjárás után, de az is elképzelhető, hogy a Zách nembéli Jób pécsi püspök volt az építtető. A vár helyén már az őskorban erődített telep állt, a cseréptöredékek alapján i.e. 8. században (késő bronzkori Kyjatice-kultúra).

A vár első említése "castrum Agas" formában 1265-ből imert, amikor István ifjabb király Ágas várát és a pásztói monostor kegyúri jogát Rátót nembéli Domonkos fia "Porc" Istvánnak adományozta. Az oklevél leírja, hogy a várat Jób pécsi püspök gondatlansága miatt foglalták el IV. Béla katonái. Az ostrom 1264. december eleje és 1265. március vége között zajlott. Amikor a kiály és fia kibékültek, a vár is visszakerült a későbbi V. Istvánhoz, aki eladományozta hívének. Az adományozást ("locus castri Agaswar") 1272-ben IV. László király is megerősítette István mester számára. Az ő László (Lack) nevű fiának utódaié, a Tariaké volt a vár területe a 14-15. századok alatt. Pusztulásának ideje sem ismert, talán már a 14. század elején bekövetkezhetett, de mivel ásatás még nem volt a vár területén, kevés a biztos ismeret róla. A 15. századi oklevelek már csak várhelyként említik.

1472 október 5-én Mátyás király Visegrádon kiadott oklevelében a hűtlenség vétségébe esett Tari György birtokait  - a néhai Pásztói Péter szemeinek sajátkezűleg tett kiszúrása miatt - Ország Mihály nádornak adta:  Syrok várát és falut vámmal, Welpreth, Nagberek birtokot vámmal és a Tarnapatakon levő malommal, Racfalw, Zayla, Rosnok és pusztája Terebes a Zaghwan levő malommal, Dorog birtokot, Agaswar helyét Mathra erdővel, Thar falut vámmal és a Matrahegyével, Pyspwky birtokot, Pásztó 1/3-át Heves-, Thapaz pusztát, Jobaghy, Sámsonhaza, Feyerkw várhelyet Lwcyn, Kisbarkan, Naghbarkan Nógrád- és Rathold birtokokat Pest megyében. Ezt az oklevelet Báthori István országbíró átírta 1478. június 07-én (galéria).

Bartalos Gyula járta be először a várhelyet. Megállapította, hogy a középkori vár egy őskori sáncvár helyére épült. Bástyamaradványokat, beomlott kutat, durva edénydarabokat említ és a várat kétrészesnek határozta meg.

A középkori vár "a hegy alakjához alkalmazkodva hosszan elnyúló alakot mutat. Középpontja a keskeny főcsúcs lehetett, délnyugat felé pedig a valamivel alacsonyabb mellékcsúcsnál végződött. Hossza kb. 160, legnagyobb szélessége kb. 45 m volt. Keleti széle közelében két nagy gödör bolygatás eredménye lehet. (Heves megye várai az őskortól a kuruc korig.)"

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor