Gyöngyöspata Pata vára

Gyöngyöspata Várhegy közvetlenül a település északkeleti szélén található. A nagyjából kelet–nyugati irányú, lapos fennsík teljes területe erődített volt. Két jól elkülöníthető részből állt: a nyugati, nagyjából kör alakú, 120-140 m átmérőjű várrész 8-10 méterrel magasabb a várhely többi részénél. A peremén futó, kb. 400 m hosszú sáncokat mára teljesen elszántották, belső területét foltokban benőtte már a természet. Keleti részén részben a sáncokba vágva kerítéssel körbezárt vízmű áll. A Várhegy alacsonyabb, keleti részén (Póc-tető) áll az egykori Szent Péter esperesi templom romja, melyről Szabó János Győző megállapította, hogy: "a gyöngyöspatai vár Szt. Péter temploma tehát bizonyosan István-kori eredetű és az a valószínű, hogy a XI. sz. első évtizedében már megépült." A várhegy ezen részének délkeleti sarkában és keleti szélén erősen szétszántott sánc ismerhető fel.

Anonymus a Gesta Hungarorumban megemlíti a várat: "...Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata ("Pota"), később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak".  P. mester 1200 körül keletkezett munkája alapján Pata vezér Taksony fejedelem idején élhetett, és várat ő építette a 10. század közepén (* ezt az újabb kutatások cáfolták). 

Kovács Béla 1964-1965-ben, majd 1971-ben a Várhegy nyugati részének északkeleti részén egy sánc maradványait tárta fel. A 4,5 m széles, és 1,5 m mély, mesterségesen kiásott árok belső oldalától kb 2 méterre agyagba rakott, 0,8 - 1,0 m széles kőfal került elő. Ennek belső oldalához csatlakozva bontakozott ki a sánc faszerkezete, mely erősen elszenesedett,  a felette lévő rész pedig u.n. vörös sánc volt. A sáncból bronz és kora vaskori cserepek mellett 10–11. századiak is előkerültek. Kovács Béla a leletek és Anonymus alapján 10. század közepinek gondolta a sáncokat. Ezt Bóna István megkérdőjelezte, és a későbbi ásatások is azt igazolták, hogy a vár a 11. századnál korábban nem épülhetett. Faluja a 11. századi, a vár alacsonyabb, délkeleti részén épült Szent Péter esperesi  templom ("Archidiaeonatus de Pata") a 11. század közepén épült, amelyet a 13. században bővítettek. A település névadásra megoldás lehet az Aba nemzetség egyik ágának férfitagjai között 1275-ben feltűnő Pata személynév; Pata fia Demetert és Pata fia Patát említi egy oklevél.

A 15. században a huszita háborúk alatt ismét szerepet kapott a vár.  A husziták észak-magyarországi terjeszkedése miatt Mátyás király 1458-ban Rozgonyi Sebestyént küldte a megfékezésükre.  Rozgonyihoz csatlakoztak Héderváry László egri püspök csapatai is,  de Zagyvafői Andrisko és Uhrik 600 huszita harcossal 1460. április 29-én elfoglalta Patát és a Vár-hegyen erődítést hoztak létre felhasználva a régi vár  pusztulófélben levő maradványait.  Erről az eseményről Miklós egri prépost leveléből értesülünk: "Ceterorum feria tercia proxima post dominicam Misericordia Domini videlicet ante Philippi et Jakobi apostolorum, fratres heretici videlicet Andrisko de Zaghwafev et Whrik circiter cum sexingentis personis equitibus et peditibus obsiderunt quendam montem super Patha inter vineas super Capellam Sancti Petri, ubi die ас nocte festimenter erigitur fortalicium."  Rozgonyi május 1-én körülzárta a várat és megkezdte ostromát. A csehek a vár feladására vonatkozó feltételeit elutasította, de az ostrom sikertelen volt.  A husziták közben tovább erősítették a várat, Bonfini szerint fa várat építettek és a védők"...nyíllal, lándzsával, kénes lövedékkel veretve dühödten támadnak".  Június 15-én már Mátyás király is a Pata ("Patha") alatti ostromtáborban tartózkodott, 17-én innen utasította Szabolcs megyét, hogy csatlakozzanak a királyhoz a csehek elleni harcában. A királyi sereg ágyúkkal és ostromgépekkel is rendelkezett, a husziták 1460. július 8-án szabad elvonulás mellett feladták a patai várat.  A király nem sokkal később felégette és lerombolta az erődítést, amely nem is épült fel többé. 1461-ben már csak mezővárosként, Patha oppidumként említik.

A Heves megye várait beutató alapműben a szakértők nem foglalnak egyértelműen állást a vár építési idejéről: "A gyöngyöspatai Várhegy eddigi kutatása több kérdést is felvet. A 10-11. század tág időhatárán belül ma még kockázatos lenne építésének közelebbi korát megjelölni. Elvileg nem zárható ki, hogy a fennsík teljes területe egy ún. nemzetségi vár volt, bár e vártípus léte még bizonyítékot kíván. Biztosnak csak az tűnik, hogy itt egy főesperességi központ működött feltehetően a 13. századig, amikor az ismeretlen korú és funkciójú erősség is felhagyásra került."

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor