Rimabánya erődített temploma

Rimabánya (szlovákul Rimavská Baňa) települést német bányászok alapították a 12-13. században. A kalocsai érseknek ebben az időszakban a Rima völgyében is volt terjedelmes birtoka, és nem messze Rimabányától a Szinér hegyen gazdag aranybányát nyitott. István érsek 1268-ban az akkor szokásos városi jogositványokat adta a bányászoknak, majd 1270-ben még az adó elengedésével bővítette ezeket. Ekkor említi meg oklevél először Rimabánya nevét "villa Bana" alakban.1278-ban János kalocsai érsek megerősítette az elődjének a rimavölgyi aranybányászoknak 1268-ben és 1270-ben adott jogait ("...quod hospites nostri de aurifodina nostra de Rymua ad nostram accedentes presenciam,..."). A település akkori jelentőségét bizonyítja, hogy IV. Béla még pénzt is veretett itt.

1334. június 24-én I. Károly király oklevele szerint László kalocsai érsek a Hont megyei Ryma-zumbata / Rymazambata [Rimaszombat], Banya [Rimabánya], Turek, Zkalnuk, Vrreue / Vrruue, Karazkou [Karaszkó], Zkork, két Pokorag, Tomouch, Cherenchen, Brezou [Rimabrézó], Tyzolch [Tiszolc], a Gömör m.-i Moyun, Moysa birtokokat - mivel ezek messze vannak tőle - elcseréli Szécsényi Tamás erdélyi vajdával. 1456-ban "Rymabanya", 1596-ban "Ryma Banya alias Korona Banya" néven említik a korabeli források. 1569. október 5-én a magtalanul elhunyt Országh Kristóf birtokait Miksa császár enyingi Török Ferencnek, nejének Országh Borbálának, valamint udódaiknak adományozta. Ezek között szerepel Rima-Bánya fele. 1649. május 7-én III. Ferdinánd Véchey Sándornak és Fekete lászlónak adományozta Ajnácskő várát és több birtok mellett Rima brizo [Rimabrézó] és Rima bánya possessiókat is.

Rimabánya egyhajós temploma a 13. század utolsó harmadában épült román stílusban, valószínűleg négyzetes szentéllyel. A ma is látható kő keresztelőmedence ebből a korból származik, és a hajó külső falán látható fríz töredékek is a román stílus emlékei.  A 14. század utolsó harmadában Szécsényi Frank birtoklásának idején a templomot kívül és belül freskókkal díszítették. A közel 10 méter hosszú Szent László legendát bemutató freskó is ekkor készülhetett.

1415 körül az ifjabb Stibor megszerezte a templom patronátusát (felesége Szécsényi Frank országbíró leánya Dorottya volt), ekkor a templomot gótikus stílusban átépítették. A szentélyt sokszögűvé alakították, gótikus freskókkal díszítették és beboltozták. A gótikus boltozat zárókövén ma is látható a Stibor címer.

A 15. században lőréses kőfallal vették körül, mikor megszállták a husziták. Valószínűleg ők rongálták meg a freskókat is.

1500 körül a templom hajóját nyugat felé meghosszabbították. Ekkor az eredeti déli kaput befalazták és a hajó nyugati és déli falán új, gótikus ajtókat nyitottak. A hajó déli homlokzatán található eléggé rossz állapotban lévő falfestmények valószínűleg szintén ebből az időszakból származnak. Az ablakokat is megváltoztatták.

Murány várának bitorlója, Basó Mátyás a történeti adatok szerint rablásai során Rimabánya templomát is felégette. A templom a 16. században az evangélikusoké lett, akik lemeszelték a gótikus falképeket és a saját igényeik szerint alakították át. Ez főként egy fa karzat építését jelentette a nyugati (1670-ben), később pedig a déli és északi falakon (1726-ban). Az egyik faragott pad a hajóban a felirata szerint 1695-ben készült.

A 18. században a szentély keleti oldalához barokk harangtornyot építettek. 1745-ben készült a barokk oltár, 1747-ben a barokk szószék. Az 1780 körül készült katonai felmérés megjegyzi Rimabányáról, hogy a templom falazott: fekvése olyan, hogy onnan az országutat be lehet lőni. 1783-ból származik a faragott kórus és a festett mennyezetkazetták, amelyek a népi reneszánsz remekei. 

Gróh István 1893-ban részben feltárta a templom freskóit. Az Archaeológiai értesítőben írta 1895-ben: "Festés nyomai a templom külsején is látszanak, de alak a megmaradt színfoltokból ki nem vehető. A hajó belsejében eddig festmény nem került napfényre, csupán a szentélyben. ... Érdekes ezenkívül a magas hegyen fekvő templomot körülfogó falgyűrű, melynek egyik megmaradt kapuja felett (kettő volt) fatorony emelkedik kinyúló «mordganggal»".

A templom freskódíszeit 1956-ban tárták fel - sajnos csak részben maradtak meg - a szentélyben és a hajó nyugati falán. A diadalív felett látható Jézus elfogatása, kétoldalt pedig Szent György és Szent Borbála alakja. A diadalív bélletében négykaréjos keretekben prófétamellképek, a hajóban az északi falon a közel 10 m hosszú Szent László-legenda, alatta egy-egy szent önálló ábrázolása látható: Szent Lajos és valószínűleg Árpádházi Szent Erzsébet. 2022-ben a templom freskói, valamint 11 másik gömöri és kishonti lelőhely elnyerték az Európai Bizottság Európai Örökség címét. 2023-ban javítottáka templom tetejét, 2025-ben pedig befejeződött a kazettás mennyezet restaurálása. 2026-ban az erődített fal egy része annyira rossz állapotban van, hogy alapjáig le kellett bontani és újra kell falazni.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor