Doba Erdődy-kastély

A jánosházi uradalmat Somló várával, a hozzá tartozó birtokkal és Doba faluval Bakócz Tamás esztergomi érsek szerezte meg a Szapolyaiaktól 1495 körül. Tőle unaköccse, az Erdődy nevet felvett Péter örökölte1517-ben. 1547-ben Erdődy (II.) Péter elzálogosította devecseri Choron Andrásnak, és az ő fiának leányági örököseinek kezén volt a 18. század közepéig. Az Erdődyek végül több lépcsőben 1748-ra visszaszerezték az eredeti birtoktestet.

Erdődy Károlynak (1770-1833) szép és jól kezelt birtokai voltak, de nem volt neki vidéki tartózkodási helye, kastélya. Sopronban és Bécsben háza volt, Holleschauban kastélya, de az messze Morvaországban: Jánosházán egy régimódi, erődített, bástyás, szűk és kicsi vára, a somlóhegyi régi vár, mint tartózkodási hely nem jöhetett számításba, Vép és Monyorókerék csak felerészben az övé, Császárvár hasonlóan messze volt, lent Horvátországban, így megértjük, hogy egy szép, erdő-mezős, romantikus tájon fekvő, a kor ízlésének megfelelő, klasszikus stílusú kastély építését határozta el, melynek tervezésével Jean Charles Alexandre de Moreau francia építészt, festőt bízta meg.

1819 végén készen voltak a kor divatját követő klasszicista, letisztult épület tervei, az építkezések 1820. április 15-e körül kezdődtek meg. A két építőmester a Hefele tanítvány Anreith János György és veje, Woyta Donát voltak. 1821 nyarán az épület már tető alá került, nemsokára már részben lakhatóvá vált, de ezután még hosszú évekig eltartott, míg a díszítés és végső munkálatok befejeződtek. 1822-ben Monyorókerékről bútorokat szállítottak át az új kastélyba. A kastély egyemeletes, timpanonos homlokzatú, dór, ion oszlopfős épülete mellett Erdődy nagy gondot fordított a nagy kiterjedésű angol kert kialakítására is, aminek tervezéséért Moreau 1250 forintot kapott. Az uradalmi haszonkertekkel együtt több mint 90 hektáros dobai kastélypark Moreau legnagyobb kiterjedésű ismert kertművészeti alkotása. A kastélyparkban lévő tórendszert 1823-ban építették.

A főhomlokzati portikusz alól nyílik az előcsarnok, a bécsi Engl által tervezett emeleti lépcsővel. Az ehhez kapcsolódó folyosóról nyílnak a szobák. Az épület déli és északi végét egy-egy, a homlokzatokon építészeti tömegként megjelenő csarnok zárja, de ezek később épültek. A déliben, amely télikertnek, növényháznak épült, az e korból ismert legnagyobb méretű mozaikpadló maradt fenn: az évszámos családi címer alapján 1839-ben készült, ez már Erdődy Károly fia és utóda, Erdődy Kajetán idejében készült el. 1838-ra készült el a Kiskastély a fő épülettől nem messze. Erdődy Ferenc 1902-ben így emlékezett vissza a kastély bővítéséről: "1834. évben azután gróf Erdődy Károly fia, Kajetán, jóval megnagyobbíttatta és újra átalakíttatta eme kastélyt olyan formára, a mint képeink mutatják. Eme új kastély Hoppe és Koch műépítészek tervei szerint épült olasz renaissance stilben, külső falai, valamint a nagy oszlopos előcsarnok, télikert, billiárdterem és étterem fehér falai Stucco lustroból valók. A benne lévő szép mozaik-padlózatok 1839, és 40-es években készültek". A park főbejárata mellett 1838 és 1845 között épült a portásház. 

Az új kastély a „Somlóvár”, illetve „Új-Somlyóvár” elnevezést valószínűleg az Erdődyektől kapta, és ez azt sugallja, hogy a korszerű rezidencia az ekkor már romos vár helyett épült a család számára.

Fényes Elek 1852-ben írta róla: "Doba magyar falu, Veszprém megyében, Somlóheg y északi tövében, regényes vidéken […]. Díszére szolgál gróf Erdődy Kajetán földesur pompás kastélya s felséges angolkertje, melly az elsők közé tartozik az egész birodalomban." 

Erdődy (IV.) Xavér Ferenc 1893-ban a kastély tetőzetét átalakíttatta, a 19. század végén korszerűsítette az épületet és új istálló-kocsiszínt építtetett. A parkban egy negyedik tavat ásatott, dámvadkertet hozott létre, és a növényáll2025ományt különleges fák sokaságával gazdagította. A kastély körül mértani jellegű kertrészeket létesített. A gróf felesége memoárjában így írta le a kastélyt: "Itt először pillantottam meg a Somló-kastélyt, dór oszlopaival és háromszögű oromzatával (»Istenszeme«). Hófehér, mint eg y alabástromból készült dór templom, amint a domb zöld rét-piedesztáljáról alátekint, amelyen egykor afféle betyárok kis tüze égett. A kastélyt a kis platóján gazdag és tarka szőnyegágyak veszik körül, amelyeket sorba és glédába állított, nagy, vakítóan fehér dézsákba ültetett narancs- és citromfák vesznek körbe. Körben egy tágas angol park terül el, amely a romantikus, erdők és rétek alkotta tájképével, hegy-völgyével, kis hattyús tavával és a nagyobb, erdővel borított szigetecskét körülmosó tóval, a drótkerítéssel kerülkerített dámvadkerttel és a széles kavicsos utakkal átszelve, 300 holdat tesz ki, és végül elvész az erdő vadonjában és fácánosaiban. – A kastély magaslatáról kellemes kilátás nyílik: a park kapujától elforduló megérkezési oldal a réteken, tavon és a távoli Noszlop községen keresztül a bakonyi erdő kéklő magaslataira tekint, míg a másik homlokzat a közeli, igen magasan és fenségesen emelkedő Somló-hegyre néz. ... A falakat kívül hófehér, márványsimaságú stukkó borítja, úgy hogy az egész úgy fénylik, mintha alabástromból készült volna."

A II. világháborúban a szovjet csapatok elől a Hadtörténeti Múzeum műtárgyainak egy részét a dobai Erdődy-kastélyba menekítették. "A Hadimúzeum a Nemzeti Múzeum Tanácsára és más muzeumok példájára 1944. év nyarán - bombakárosodástól való megvédés végett - gyűjteményanyagának legértékesebb részét a Nemzeti Múzeum által átengedett Somlóvár-i kastélyban helyezte el." 1945 márciusában a kastélyban megtelepült német parancsnokság utasította a múzeumot, hogy hagyják el a kastélyt. A német parancsnok később „a gazdátlanul visszamaradt anyag egy részét teherautókkal a kastély berendezési tárgyaival együtt elszállította." A maradékot a szovjet csapatok és a helyi lakosság vitte el, úgy hogy a kastélyban csak a puszta falak maradtak. A háború után tüdőszanatórium, majd szocioterápiás intézet kapott helyet a kastély falai között. 

2015-ben a kastély csaknem száz hektáros parkja több mint 324 millió forintból lett helyreállítva, de az épülethez az ígéretek ellenére nem nyúltak. Jelenleg egyre rosszabb állapotban van és nem látogatható, csak a kastélypark (2025).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor