Kórógy

Kórógy vára 1290 előtt épült, első említése 1290-ben "castrum Kourough" formában olvasható. Építője a Keled nembéli Kórógyi Gergely volt, aki végrendeletében testvéreire hagyta.  III. András király 1291 okt. 28-án megerősítette a végrendeletet. 1296-ban a pécsi káptalan oklevelében a család rendelkezik a birtokokról. Ebben "item totalem medietatem Castri Koorong vocati ultra fluuium Drauwe situati et fundati"-ként szerepel

A Kórógyiaktól a nagyhatalmú oligarcha, Kőszegi János (Iván) foglalta el. Amikor I. Károly megtörte szlavóniai hatalmukat, a várat nem adta vissza a Kórógyiaknak. 1321. évi február hó 20-án kelt oklevél szerint  Osl nembéli Miklós a királyi várnagya Kórógynak, és Nádasd vára sem a Kórógyiaké. Ennek ellenére, amikor a család 1335-ben megosztozott a birtokokon, Kórógyot is felosztották maguk között: a pécsi káptalan előtt a nemes ifjak: Lőrinc fia Phylpus, László fia Demeter és Fülöp fia ifjabb Phylpus unokatestvérek a káptalannal együtt ülő László pécsi püspök [Ő is Kórógyi családtag] engedélyével oly módon osztoznak meg Monuzlou és Borsonoch birtokokon, Borsonoch váron, valamint tartozékaikon, amelyeket a király adott a püspöknek és ifjabb Fülöpnek örökölt birtokaik cseréjeként, hogy egyik felük Fülöpnek és Demeternek jusson, másik felük a püspöknek és ifjabb Fülöpnek mardjon, és a jövőben is megosztoznak - a házasság révén járó birtokok kivételével - a bármelyikük által bármilyen címen örökségként szerzett birtokokon, ez kiterjed a pénzen szerzett birtokokra is, amennyiben a pénzt fizető félnek a megfelelő összeget a többiek odaadják. A fenti felosztást érvényesítik Korogh várra is.

1343. május 11-én I. Lajos király visszadja Kórógy és Nádasd várakat a Kórógyiaknak. Az oklevél szerint atyja, I. Károly hallgatott "az igazságot elhallgató és hamisságot sugalló gonosz emberek győzködésére", és ezért vette el a család birtokait. I. Lajos király Erzsébet királyné és az országnagyok hozzájárulásával megerősíti Kórógyi László pécsi püspököt és fivéreit: Philpust és Philpet Korogh és Nadasd várak, valamint azok összes haszonvételeinek és tartozékainak birtokában, melyeket ők I. Károly királynak tett érdemeik jutalmául régtől fogva birtokolnak.

1403-ban Hermáni Dávid volt a kórógyi várnagy. 1417-ben és később 1434-ben a Kórógyiak szeződést kötöttek a Castelli grófokkal - mivel őseik közösek voltak - egymás címeinek viselésére és valószínűleg örökösödési szerződést is kötöttek. 1418-ban Philpus királynéi tárnokmester már comes de Castellis dominus de Korogh-ként szerepel oklevélben.

1472-ben Kórógyi Gáspár kánon ellenes házassága miatt hűtlenség vétkébe esett, ezért birtokait elkobozták. Kórógy várát Mátyás király a Rozgonyiaknak adta, de rövidesen kegyelmet kapott és birtokait is visszakapta. Kórógyi Gáspár 1472-ben a török ellenes harcokban életét vesztette, halálával a család kihalt. A birtokokat monoszlai Csupor Miklós és nádasdi Ungor János kapták meg, ami ellen a Rozgonyiak tiltakoztak.

1474. május 12-én Budán Mátyás király megparancsolja a budai káptalanak, hogy Dengelegi Pongrácz Jánost a Valkó-megyei Kórógy várnak, továbbá a baranyamegyei Baranyavár és Szeglak kastélyoknak s tartozékaiknak birtokába iktassa be. E vár és kastélyok először Kórógyi Gáspáréi voltak; az ő magvaszakadása után kapta Monoszlai Csupor Miklós, ez is örökös nélkül halván meg, Mátyás király Pongrácz Jánosnak adta.

1477.  június 29. Mátyás király Jaksity Istvánnak és Demeternek adományozza Kórógy várát és tartozékait Valkó vármegyében.

Kórógy valószínűleg 1526 augusztusában pusztult el, amikor a mohácsi síkra tartó török csapatok a közeli Eszéket is lerombolták.  A törökök nem szállták meg a várat, hanem sorsára hagyva lassú pusztulásnak indult.  I. Ferdinénd Kórógy várát és uradalmát 1530-ban Zay Ferencnek adományozta, de a birtok ekkor már török préda volt.  1697-ben mint rom említik meg: "dirutum castellum Korogyvar, ad quod nullus aditus ob palustria nisi hiberno gelido tempore, cuius dominus terrestris ignoratur tam turcicus quam Christianorum".

A vár

A 36 méter átmérőjű vár téglafalait kettős sorban levert, 30 x 30 cm vastag cölöpökre építették a mocsár közepén. A vár falainak vastagsága az alsó részein eléri a 4,5 métert, a felmenő falak 2,5 méter szélesek. A vár bejárata előtt egy falazott farkasverem volt kialakítva. A várudvar közepén állt a 9,5 x 9,6méter területű öregtorony, 2,5 méter vastag falakkal. A köríves falakhoz belűlről épületeket tapasztottak. A várat 3-4 m mély árok veszi körül, ennek külső határát egy 14 m falkorona szélességű sánc képezi. A sánc magassága a várudvar jelenlegi járószintjével azonos. A sánc feltehetően az árok ásása során nyert földből készült. Azt nem tudni, hogy volt e rajt palánk, vagy más építmény.