Monostorapáti

Monostorapáti

Almád bencés kolostorrom

A kolostor rövid története

Almád mára elpusztult falva - Hegyesd vidékén, a mai Monostorapáti szomszédságában feküdt.

A Balaton északi partján Palóznaktól és Vöröstótól Egregyig, a somogyi oldalon pedig Balatonberényig és a Marcalival szomszédos Boronkáig hatalmas birtokállománnyal rendelkező Atyusz nemzetség 1121 előtt építtette fel almádi bencés monostorát.

A kolostort az Atyusz nembeli Bánd alapította, fiai, Atyusz és Miske építtették fel 1117 és 1121 között. Az alapításra az engedélyt Máté veszprémi püspök adta meg 1117-ben, a rendházat azonban már utóda Nána püspök szentelte fel Szűz Mária és Mindenszentek tiszteletére 1121-ben II. Istán uralkodása alatt: "befejezést és felszentelést nyert az Úr ezerszázhuszonegyedik esztendejében, a tizenharmadik indikcióban, mikoron az epakták száma nulla, a konkurrenseké öt volt, az első holdciklusban, a felszentelést pedig a tisztelendő Nána veszprémi püspök püspökségének harmadik esztendejében végezte el, a fentebb mondott István király áldott uralma idején, uralkodásának ötödik évében". 1221-ben II. András király jóváhagyta a fiú utóddal nem bíró - szintén Atyusz nemzetségbeli - Sol ispánnak azon rendelkezését, hogy az oklevélben megnevezett birtokait tartozékaikkal együtt az almádi Szűz Mária egyháznak, a veszprémi Szent Mihály egyháznak, feleségének, Éva, Weniuer, Helbrung és Ágnes nevű lányainak, továbbá Duboznak, Ivánkának, Sixtusnak és Feltounak, Salamon fiának, valamint a szt-helenai szerzeteseknek hagyja. Ekkor apátják neve ismert: Benedek.

1249-től hiteleshely is az apátság. Okleveles adatokból arra következtethetünk, hogy az almádi apátságot a IV. László uralkodása alatt bekövetkezett belső zavarok és a jogbizonytalanság folytán súlyos károk érték. Az elszegényedett kolostornak el kellett adnia 1282-ben a birtokaiból, hogy javítani tudják.

A pápai tized jegyzékekben is találkozhatunk a monostorral: az almádi apát — hihetőleg Pál — XXII. János pápa idejében (1316—1334), megválasztásakor, pápai megerősítés fejében, 33 forintot fizet. Pál almádi apát pápai tized fejében 1333-ban fizet hét pensát széles dénárokban. Henrik apát meg 1334-ben hét pensát kis dénárokban.

Berki Flóris szigligeti várnagy többed-magával az almádi apátságra rontott, a monostor ajtaját feltörette, Pál apátot elfogta, börtönbe vetette és helyébe Berki Jób esztergom-egyházmegyei klerikust ültette. A monostor iratait, edényeit, borát, lisztjét, húsát, élő és besózott halait, fegyvereit, könyveit, aranyát, ezüstjét, arany és ezüst tárgyait s egyéb ingatlanait elrabolta, földjét és birtokait meg elpusztította. IV. Jenő pápa ezért a bűnösöket 1442 jan. 30-án kiközösítette.

1508-ban, amikor rendi egyházlátogatást tartottak a monostorban, düledező romnak találták és abban csak két szerzetes élt. Ekkor említették Szt. Domonkos kápolnáját. 1548-ban azt írták róla, hogy évek óta lakatlan, birtokait a király Hegyesd vár urainak a Bakics-Czobor rokonságnak adományozta. A tetőzet ekkor már teljesen megsemmisült.

A XVIII. századtól a helybéliek kőbányaként használták, egy kincs legenda miatt pedig állandóan bolygatták.

Források: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei; Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében; Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban; Hangodi László: Almád: monostoralapítás és az első két évszázad története (1117-1301);

Hol található

A Veszprém-Tapolcát összekötő 77-es országúton Kapocs után tábla jelzi a rom felé vezető mintegy 1,5 km hosszú utat. További jelzés nincs, kissé trükkös a megközelítése. Erősen javasolt a GPS használata, esetleg a HuMap telefonos alkalmazás. A rom az erdőben egy tisztáson található.