Pernek

Pernek első említése még Misle néven 1216-ban, II. András Tamás nyitrai főispán számára Bazint adományozó oklevelében szerepel ("...a quo loco transiens per mediam uiam Jablan uenit ad uiam Misle"). A település a tatárjárásban elpusztult, és később Pernek néven települt újjá. Stibor vajda 1394-es oklevelében "villa Perneck"-ként szerepel. Detrekő várának tartozéka.

Pernek váráról semmilyen korabeli dokumentum nem ismert, oklevelekben nem szerepel. Az 1983-as kisebb kutatás nem talált kormeghatározó leletet a vár területén. M. Slivka felvetette annak lehetőségét, hogy esetleg mentsvárként már a 9. században, de akár később is épülhetett. A várhegyről származó nyílhegy alapján a 11-12. században fennálló magyar királyi határvárként azonosította. Alexander Ruttkay 13. század előtti királyi alapításúnak gondolja. Pernek vára a Kis-Kárpátokon átvezető utat őrizte. Elképzelhető, hogy a településhez hasonlóan a tatárjárás alatt pusztult el, de erre bizonyíték még nem került elő. A vár területén egy 1897-es bejegyzés szerint több I. Lipót korabeli érme került elő, amit a Rákóczi-szabadságharc alatt rejthettek el. A területen az 1700-as évek második felében bányászat zajlott, ekkor keletkezhettek a nagyméretű gödrök. A II. világháborúban 1945 áprilisában német katonák használták védelmi célokra a vár sáncait. A vártól nem messze több katona maradványa is előkerült a közelmúltban. A vár területét az elmúlt évtizedekben sajnos kincskeresők is bolygatták.

A várhely sáncai a falu feletti 336 méter magas domb gerincén találhatók. A vár két részből állt, területe ma már erősen bolygatott. Az elnyújtott ovális alaprajzú vár alapterülete kb. 170 x 85 méter. Bejárata kelet felől volt, egy előváron keresztől vezetett az út a 70 x 40 méter alapterületű belső vármagba. A sáncok és a későbbi bányászat nyomai ma is jól láthatók.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet; Tájkoztató tábla (Matús Sládok);

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

A mellékelt térképen jelzett helyen 2-3 autó tud parkolni. Onnan nem túl megerőltető séta a várhely. Mivel teljesen benőtt a területe, érdemes lombmentes időszakban felkeresni.

Szélesség: N - 48°21'56.1"
Hosszúság: E - 17°09'12.4"