Pernek

Pernek első említése még Misle néven 1216-ban, II. András Tamás nyitrai főispán számára Bazint adományozó oklevelében  szerepel ("...a quo loco transiens per mediam uiam Jablan uenit ad uiam Misle"). A település a tatárjárásban elpusztult, és később Pernek néven települt újjá. Stibor vajda 1394-es oklevelében "villa Perneck"-ként szerepel. Detrekő várának tartozéka.

Pernek váráról semmilyen korabeli dokumentum nem ismert, oklevelekben nem szerepel. Az 1983-as kisebb kutatás nem talált kormeghatározó leletet a vár területén. M. Slivka felvetette annak lehetőségét, hogy esetleg mentsvárként már a 9. században, de akár később is épülhetett. A várhegyről származó nyílhegy alapján a 11-12. században fennálló magyar királyi határvárként azonosította.  Alexander Ruttkay 13. század előtti királyi alapításúnak gondolja.  Pernek vára a Kis-Kárpátokon átvezető utat őrizte. Elképzelhető, hogy a településhez hasonlóan a tatárjárás alatt pusztult el, de erre bizonyíték még nem került elő. A vár területén egy 1897-es bejegyzés szerint több I. Lipót korabeli érme került elő, amit a Rákóczi-szabadságharc alatt rejthettek el. A területen az 1700-as évek második felében bányászat zajlott, ekkor keletkezhettek a nagyméretű gödrök. A II. világháborúban 1945 áprilisában német katonák használták védelmi célokra a vár sáncait. A vártól nem messze több katona maradványa is előkerült a közelmúltban. A vár területét az elmúlt évtizedekben sajnos kincskeresők is bolygatták.

A várhely  sáncai a falu feletti  336 méter magas domb gerincén találhatók. A vár két részből állt, területe ma már erősen bolygatott. Az elnyújtott ovális alaprajzú vár alapterülete kb. 170 x 85 méter. Bejárata kelet felől volt, egy előváron keresztől vezetett az út a 70 x 40 méter alapterületű belső vármagba. A sáncok és a későbbi bányászat nyomai ma is jól láthatók.