Diósjenő Csehvár

Diósjenő település neve a honfoglaló Jenő törzs nevéből eredeztethető. A település nyugati vége feletti 523 méter magas, 3 oldalról meredek oldalú hegyen találhatók Csehvár nyomai. Többen is vizsgálták a várhelyet a 19. század végétől, de az első szakszerű felmérésére csak az 1970-es években került sor Sándorfi György és Nováki Gyula által. A vármag átmérője 32×18 méter, ezt veszi körbe 10-15 méterrel lejjebb egy sánc.

Jenő vára már a 13 század második felében állt. Egy 1406-os oklevél szerint IV. László 1273 körül elcserélte Szádvár várát és Torna birtokot Tekus komáromi és sárosi ispán utódaival Jenő váráért("...de et super permutatione ac concambio castri Zaard nuncupati pro castro Jenew, item possessionis Torna circa idem castrum Zaard pertinentis..."). Ezt később III. András és I. Lajos is megerősítette. 1274-ben Tekus fivére, Both comes berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek).

A vár innentől királyi vár lett. 1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért III. András a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük. A 13. századvégi várnagyainak neve fennmaradt: 1295-ben Csák nembéli Egyed fia comes Sándor, 1299-ben pedig Sebestyén fia Miklós töltötte be a királyi várnagyi tisztséget.

A vár a 14. sz. elején elpusztulhatott, mert Anjou-kori királyi várnagyait nem ismerjük, 1389 előtt pedig már csak Jenő bírtok ("Jenow Neugradiensi") volt zálogban Mezőlaki Zámbó Miklós volt királynéi tárnokmesternél. Ez után egy ismeretlen időpontban a Salgói család kezére került.

1437-ben Zsigmond király elzálogosítja a birtokot Lévai Cseh Péter erdélyi vajdának. 1438-ban Albert király a Nógrád megyei Zokolya és Jenew királyi birtokokat - melyeket még Zsigmond király vett el Salgo-i Simon Bán fia Miklóstól annak hűtlensége miatt - Lévai Cseh Péternek adományozza.

1444.11.19-én a budai káptalan I. Ulászló parancsára megidézte Lévai Cseh Lászlót Jenő birtokára egy hatalmaskodási ügyben Rozgonyi György ellenében.

1448.08.17-én Lévai Cseh Péter özvegye visszaadta 300 forint zálogösszeg visszafizetése ellenében Lévai Cseh Lászlónak Jenew és Zakolya birtokokat. 1454-ben Lévai Cseh László kéri Pálóczi országbírót, hogy vezettesse be őt a Hont megyében fekvő Pazthoh, Zakalos, Mykola, Perewchen, Lomptho, Zaloka és Orsan, és a Nógrád megyében fekvő Zakolya és Jenew birtokok tulajdonába.

1456.05.28-án kelt oklevél szerint Újlaki Miklós erélyi vajda és macsói bán saját költségén 2.200 arany forintért az ország ellenségeitől: Axamit-tól és másoktól a nógrádmegyei enew birtokban lévő Jenew nevü erődítményt a következő birtokokkal egyetemben: Zakolya Nógrádmegyében, Pazthoh, Mykola, Zakalos, Lontho, Preuchen, Zaloka és Orsan Hontmegyében, de mert Lewa-i Cheh Péter fia: László a 2.200 arany forintot megfizette neki, azért a visszaváltott erődítményt és a felsorolt birtokokat átadta Lewa-i Lászlónak. (galéria)

Axamit Péter huszita vezér volt. Csehvár név utalhat őrá is mint a vár építőjére, vagy Lévai Cseh Lászlóra.

1458-ban Lévai Cseh László Jenew possessióban levő erősségből a váci püspök javain és jobbágyain elkövetett hatalmaskodások: kártevések, házak felégetése, jobbágyok megölése és állatállomány elhajtása miatt az okozott károk fejében a püspöknek 450 magyar arany forint kártérítést fizet.

1459-ben Lévai Cseh László maga és fia nevében a nógrádmegyei Jenő (Jenyew) nevű birtokát a benne lévő vámmal és minden más tartozékával 200 magyar arany forintért Themeskezy "dictus" Bálintnak, volt budai várnagynak és 344 magyar arany forintért Tharcha-i Jánosnak zálogosította el oly módon, hogy az összesen 544 magyar arany forintért Szent György napjáig azt bármikor visszaválthatja. 1460-ban Temeskezy és Tarcai perbe fogták Cseh Lászlót, miszerint az a Jenő birtok feletti várát nem őriztette megfelelően, ezt kihasználva Nézsai János és László ugyanabban az évben Szent György napja (ápr.24.) körül a várkastélyt titkon megrohanták, a kevésszámú Lévai Cseh familiárist onnan kivetették, majd cseheket, az ország ellenségeit hozták be abba, akik azután a birtokot, vámot és annak minden tartozékát elfoglalták tőlük, 600 arany forintnyi kárt okozva nekik.

1463.02.16-án Lévai Cseh László és fia János elzálogosította Guthi Országh Mihály nádornak és fiainak más birtokok mellett a Nógrád megyei Jenew fortalicium felét és tartozékait 4150 arany forintért.

1511-ben II. Ulászló király bevezetteti az Országh családot Jenő várának birtokába. Ekkor a vár még állt. 1524-ben II. Lajos oklevele viszont már csak birtokként hivatkozik rá: feltételezhető, hogy a várat már elhagyhatták és az elpusztult.

"Noha sem a Csehvár területén, sem a tőle északra, szintén Diósjenőhöz tartozó Kámor területén nem volt régészeti ásatás, az ismert adatok alapján több értelmezési lehetőséggel is számolhatunk. Lehetséges, hogy amíg az Árpád-kori Jenő vára a Kámor hegyen lévő erősséggel azonosítható, addig a településhez közelebb lévő Csehvárat inkább a 15. század közepén felbukkanó huszita erődítménnyel hozhatjuk kapcsolatba. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a Csehvár is egy Árpád-kori erősség újrahasznosításának köszönheti nevét. Mindezek megerősítése vagy cáfolata csak egy jövőbeli régészeti kutatástól várható."