Tövisesi földvár (Diós vár)
A Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj település és környéke gazdag lelőhelye az egykori erődítéseknek. Fényes Elek 1854-ben megjelent Magyarország geographiai szótára c. művében a következőket írta: " Régi vár van 4, u. m. Leányvár, Hosszuzugi vár, Hidközivár és az ugynevezett Rákóczy vára, melly jelenleg is 2 emeletre van, s vámháznak és vendégfogadónak használtatik." Ezek közül a legjelentősebb az I. Rákóczi György által épített castellum volt, amelynek nyomai ma magánterületen állnak a Rákóczi u. 5. szám kerjében. A Hosszúzugi várról (Tövises földvár, Diós vár) semmi történeti adat nem ismert, oklevelek, korabeli levelezések nem említik.
Pocsaj település 1291-ben tűnik fel az oklevelekben "Puchey" formában, az Ákos nembeli Salamontól származó álmosdi Chyre család pocsaji ágának volt a tulajdona. 1425-ben Luxemburgi Zsigmond engedélyezte Csire fia Jánosnak és Lászlónak, hogy katonai érdemeikért valamelyik birtokukon, különösképpen Pache-n kőből vagy fából várat építtessenek ("Quod ipsi vbi cumque intra limites propriarum possessionum eorum: et signanter in facie praenominate possessionis ipsorum Pache vbi maluerint Castrum seu fortalicium Lapideum vei ligneum sicuti eis placuerit construendi edificandi tenendi et possidendi plenam habeant potestatem facultatem praesencium nostrarum literarum vigore et testimonio mediante."). 1641-ben a Berettyó és az Ér összefolyásánál I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lórántffy Zsuzsanna épített castellumot egy korábbi földvár területén (ez talán a korábbi castellum volt).
Zoltai Lajos 1912-ben mérte fel a három földvárat. A Hosszúzugi vár esetében csak az alaprajzát készítette el, a korszakot esetlegesen meghatározó leleteket nem gyűjtött. A várhely majdnem szabályos négyzet alakú. 22,5x21 méter területű a védett területe, melyet 6-8 méter széles, 2 méter körüli mélységű várárok övez. A várhely déli oldalán egy esetleges elővár/kapuvédmű érzékelhető. A várhelyen ásatás még nem volt, csak találgatni lehet építésének időpontját. Dénes József feltételesen Árpád-kori kisvárnak gondolta ("Pocsaj esetében is az Ákos nemzetség Pocsaji ágának tagjait sejthetjük a kis várak építtetőinek"), de a tipológiája alapján felmerülhet az is, hogy a Rákóczi-castellum felépítése előtt egy török kori palánkvár volt, amely a kiderjedt mocsár átkelőjét őrizte, és csak néhány évtizedig használhatták. Esetlegesen felmerülhet az is, hogy amikor a váradi pasa kijavíttatta a lerombolt pocsaji Rákóczi-castellumot, talán ennek előváraként őrséget helyezhetett az átkelőhöz. Ezekre az elméletekre csak egy ásatás tudna bizonyítékot szolgáltatni.
Források: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1854.); Dénes József: Pocsaj három vára (https://djnaploja.wordpress.com/2017/03/02/pocsaj-harom-vara/); Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991); Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház (Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)); Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008); Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959); M. Nepper Ibolya-Lóki József-Rácz Zoltán: Kutatások a "Hídközi vár" (Rákóczi vár) területén Pocsajban;
Pocsajtól északkeletre a térképen jelezett ponton található a várhely. Megközelítése lehetséges az Ér-csatorna gátján, vagy mezei földúton.
Szélesség: N - 47°17'39.2"
Hosszúság: E - 21°51'04.0"