Bény: sáncok

Bény: sáncok

Bíňa

Bény település a mai Szlovákia területén, Esztergomtól 17 km-re északra, egy nagy kiterjedésű földvár belsejében található. Első ismert oklevesles említése Byn-ként 1135-ből való. A történeti hagyomány szerint itt készülődött a harcra István Koppány ellen. "Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. (Képes Krónika)" A nagy kiterjedésű földvár alkalmas volt nagyobb számú lovas sereg befogadására. Byn Hont lovagnak volt a fia, és adományként kapta a települést, aminek névadója is lett (más elmélet a magyar bő (előkelő) szóból eredezteti). Bény egészen a 15. század végéig a Hont–Pázmány nemzetség birtokolta, 1495-ben már Somi Józsa temesi comes tulajdona volt.

A nagy kiterjedésű hármas sánccal rendelkező földvár a késő avar korban épülhetett. Az utóbbi években végzett 14C vizsgálatok alapján – melyek a sánc fakonstrukciója hiányában a sáncot megelőző, annak építésével egykorú, illetve a sáncba beleásott sírok és telepobjektumok faanyagán történtek – 750–850 között határozzák meg az építmény kezdeteinek korát [Henning-Ruttkay 2011]. A sáncok egy időben épültek. A kora Árpád-korban biztosan használták a monumnentális földvárat, ezt a templomok is bizonyítják. Az egyik sáncban IV. István (1163-65) pénzérméjével datált sírt találtak.

Még egy érdekes adat is van Bényről. Borovszky Samu Esztergom vármegyét bemutató munkájában megemlíti, hogy Marcus Aurelius római császár Kr. u. 173-ban itt táborozott a kvádok elleni hadjárat alatt. Itt írta az "Elméledései" I. kötetét. A későbbi korban is lakott volt a környék, 1964-ben a Berek nevű részéről 108 bizánci aranysolidusból álló érmék kerültek elő. Az érmék között mind a nyugati- és mind a kelet-római császárok pénzei megtalálhatóak az 5. század közepéig.

A legbelső, mára már nagyrészt elmosódott sáncon belül két templom is található, egy 10. század második fele és a 12. század között épült rotunda és a 13. században épült premontrei templom. A sáncok félkör ívben vették köbe a védett területet a Garam partjáig. A templomokat bemutató cikkünket itt találja.

1664-ben de Souches tábornok csapatai a bényi sáncokba menekült törököket felkoncolták. 1683-ban a Sobiesky János lengyel csapatai a települést teljesen elpusztították, sok lakost megöltek.

A bényi sáncok a Rákóczi-szabadságharc alatt is szerephez jutottak. 1705. január 1-i levelében II. Rákóczi Ferenc utasítja Nógrád vármegyét, hogy a lovasait a fejedelem táborába, a gyalogosait pedig Bénybe küldje, ahol eddig is Esztergom ellen harcolt a fejedelmi hadsereg.

1709-ben Heister császári főparancsnok utasította Esztergom parancsnokát, báró Kuckländert, hogy veressen hidat a Dunán s ennek védelmére építsen hidfőállást a párkányi parton. Továbbá az ó-bényi sáncokat is javíttassa ki s mindkét helyre helyezzen el kellő őrséget. Az ó-bényi sáncok megerősítését Bottyán megakadályozta, és utasítást adott, hogy rontsák le.

Bél Mátyás Eszetrgom vármegyei leírásában (1720-as évek) ezt írta Bényről: "A falu és a Garam között, a folyóhoz közel látható ugyanis a hármas sáncrendszerrel épített erődítés. Itt ugyanis ahogy a magas part itt hajlik, úgy az erődítmény is ívelt és nagyon erős hármas sánc veszi körül, a sáncok között körülbelül négy öl mély árok. Nem lehet tudni, hogy ki építette először, de az erődítmény félköríves építési módja és a sánc struktúrája arra utal, hogy korábbi népek műve. Különben a Rákóczi-féle felkelés idejében a magyar szövetségesek Zsámboki nevű századosa az erősség belsejét rendbe hozta, és egész évben benne húzta meg magát, ahonnan portyákat, helyesebben rabló kirándulásokat vezetett. Majd az erősség műveit szétdúlva elhagyta azt, és övéihez csatlakozott. ... A helység ugyanis híres mind azért, amit elmeséltünk, mind pedig elsősorban amaz erős és nagyon régi sánc miatt, mely még ma is övezi. Sánc, mégpedig hármas sánc övezi ugyanis itt a folyópartot, melyek közül a legnagyobbik kerülete 1219 öl, magassága tíz öl. Ugyanilyen magas a következő is, de méretre fele akkora, a legkisebb pedig a legbelső. Itt van a dicsért templom és a kisebbik falu, kívül pedig a nagyobbik falu, melynek a sánc nagysága azért van kárára, mivel a földművelésben gátolja őket. ... Ami pedig a sáncot illeti, az a hír járja, hogy Kupon Koppány? építtette azt, amikor Szent István ellen fordult, de bárki legyen is az, aki építette, a hatalmas alkotás országos viszonylatban is említésre méltó. Nagyobbat és erősebbet ugyanis sohasem láttunk. Ámulatba ejtő és hihetetlenül nagy mű, józanésszel szinte felfoghatatlan. "

A még ép sáncok szélessége 18-24 méter, magassága 8-9 méter. A sáncok előtt 8-10 méter széles árkok vannak, amelyk néhol elérik a 20-25 méter szélességet is. A sáncok nem tartalmaznak fa szerkezetet. Az árkok sok helyen majdnem teljesen feltöltődtek. Jelenleg (2021. július) sok helyen teljesen benőttek. A külső sánc hossza kb. 2750 méter, és 1650 méteres kör átmérővel rendelkezik. A középső sánc hossza 1350 méter, a kör átmérője 980 méter. A legbelső sánc hossza 1050 méter, átmérő 680 méter. Ez már teljesen elmosódott, nehéz észrevenni. Az erődítés teljes területe 107,58 ha.


Kapcsolódó cikkek:

Bény: templomok

Bény premontrei temploma 1217 előtt épülhetett, a mellette álló körtemplom esetleg már a 10-11. században állt.

Források: Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása; Karczag Ákos - Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. I. kötet. Budapest, 2018. 182-185. o.; Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából; Szirácsik Éva: Rákóczy levelek. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005); Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Forráskiadványok Budapest, 1993); Merva Szabina: A kora Árpád-kori sáncvárAk keltezési lehetőségeiről; Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye; Dénes József: Avar táborok a Kárpátmedencében?

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Bény település körül és a településen belül is láthatók a sáncok. Bejárásuk hosszabb időt vesz igénybe.

Szélesség: N - 47°55'15.2"
Hosszúság: E - 18°38'33.4"