Túrony: Árpád-kori templom
.

Túrony: Árpád-kori templom

A templom rövid története

Túrony falu a római kori út (viam lapidosam) mellé települt a korai évszázadokban. A falu neve Turul volt, mint azt egy 1237-ből való örökösödési okiratban olvashatjuk. Túrony környéke nagyhatalmú Kán nemzetségé volt a XIII. században, de a falu birtokosaa a Zydoy (Zydov) nemzetség volt. 1290-ben villa de Turul néven szerepel.

A templom a XIII. században már biztosan állt, jelentős része a mai napig megmaradt a református templom falaiban, ez alkotja a hajó keleti részét, mintegy 10,8 m-es hosszúságban.

A XIV. század harmincas éveiben papja, a pápai tizedjegyzékekben említett Péter (sacerdos de Timul illetve Turul) révén először tűnik fel az írott forrásokban. Túrony egyébként a hat alkalommal fizetett 39 dénáros átlagával a Baranya megyében egy plébániára eső 42 bécsi dénáros átlaghoz viszonyítva a közepesnél gyengébben adózó egyházak közé számított.

A XV. században lebontva az Árpád-kori szentélyt, de a pelyvás falazóhabarcs alapján az Árpád-kori hajó keleti falát részben meghagyva, sokszögzáródású, támpilléres, ritkán alkalmazott szerkezetű, a poligonoldalak felett cikkelyekkel záródó, egyenes vállvonalú gótikus szentélyt építettek, amely hatalmas, elszedett, csúcsíves diadalívvel nyílik a szentéllyel csaknem azonos szélességű hajóba. A kztatók úgy vélik, hogy a munkálatok összefüggésbe hozhatók XXIII. János pápa 1414. június 4-i búcsúengedélyével a pécsi egyházmegyei Thuron-ban lévő Szűz Mária-plébániaegyháznak. A gótikus szentély emelését követően, a hajó északkeleti támpilléréhez építve, nagyméretű, 9,5 x 4 m-es sekrestyét csatoltak a templom oldalához.

A török megszállás után a falu nem néptelenedett el, a pécsi nahijéhez tartozott. a XVI. század derekán megindult a reformáció, Túrony templomát is a reformátusok foglalták el. Ebben az időben dönthettek le az oltárokat, bonthatták le a sekrestyét és a kápolnát, s távolíthatták el a középkori falfestményeket. Ekkor kerülhetett sor a templom újabb kifestésére is. A középkori ablakbélletekbe is beforduló, kb. 5-10 mm vastag erősen meszes, rostokkal kevert, új vakolatra vörös és fekete színnel festett ornamentális díszítés töredékei sajnos csak másodlagos helyről és a talajban lévő törmelékből kerültek elő. A török kor végén az 1687-es összeírás Turony környékén és a faluban mindössze 6 házat és 6 lakost, kb. 40 kapás megművelt szőlőt, 50 hold szántóföldet talált.

1706-ban, a Rákóczi-szabadságharc alatt a fosztogató rácok betörve, feldúlták a környéket és Túronyt is felégették templomával együtt. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba. A templom romos volt, épület falai még álltak, de meglazulva, ezért mindkét oldalon kőlábakkal, támpillérekkel erősítették meg azokat. Az épület felújítása során újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült.

2004-ben a templom felkerült a World Monuments Fund listájára: a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.

Források: Balázsik Tamás: A túronyi református templom;

Hol található

Túrony Pécstől délre, Harkánytól északra az 58-as út mellett található. A templom a Kossuth utcában található, parkolni a pogármesteri hivatalnál lehet.