Torna vára

Torna vára

(Turniansky hrad)

A vár rövid története

1357-ből származik az, az oklevél, melyben I. (Nagy) Lajos király engedélyt adott a Tekus nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek. A Tekus nemzetség alapítója Tekus sárosi comes és testvérei, Both és Baach IV. Béla királytól adományként kapták a területet. Egyes források szerint az Öregtorony építése Tekus grófhoz köthető. A Tekus comes unokája I. János felvette a Tornai nevet ("de Thurna"). Érdekesség, hogy 1255-ben Albert jászói prépost és rendtársai a Tornán időző IV. Béla elé járult. Soós Elemér szerint ez a várban volt.

1275-ban Tornán időzik V. István király. 1279-ben IV. László Mihályt, Fioch fiát, a (ma Borsod-megyében fekvő) Hegymeg községben lakó tornai ("Castrum Thorna") várjobbágyokat, a várjobbágyi sorból kiemeli és nemesekké teszi.

A Tekusok tulajdonában volt a közeli Szádvár is, de azt Aba Amadé a 13. század végén megszerezte tőlük. 1340-ben a Tekus család megosztozott a birtokokon, a család Tornai és Szalonnai ágra szakadt. A tornai vár felépítése után ismét erős központtal rendelkeztek a Tornaiak.

Tornai János 1406-ban fiú örökös nélkül halt meg, gótikus sírköve az Tornaiak által épített gótikus templomban található. A vár és uradalom birtoklsért bejelentkezett a Tekus család Szalonnai ága. Ezt Zsigmond király nem tette lehetővé, mert a Szalonnaiak és Szádvár birtokosai, a Bebekek Nápolyi Lászlót támogatták Zsigmond ellenében. 1406. jún. 30-án kelt oklevél szerint a sági konvent előtt beperlik Zsigmondot: "Tamás prépost és a sági konvent előtt megjelentek Zen-i László fiai: Tekes és István (magistri), Hsfafew-i János fiai: Fülöp és Jakab, Tekes fia: Dénes fiai: Miklós és Simon, amguk és a mondott [Széni] István fia: Imre, másik [Jolsvafői] István fia: János, e János fiai: Miklós, György és István, vdamint Zalona-i Loránd fia: István fiai: János, Pál és László nevében, és tiltakozást tettek. Arról értesültek, hogy Zsigmond királyZard várát és tartozékait, valamint Torna birtokot és az ahhoz tartozó falvakat (villás), a várat és Torna birtokot érintő oklevelekkel együtt jogtalanul és törvényellenesen elvette tőlük, pedig Torna falu tartozékai-val együtt osztályos atyafiuké: Torna-i László fiáé: néhai Jánosé volt, és jogosan rájuk kellene, hogy háramoljék. Zsigmond királyt a jogtalan foglalástól és bármiféle adományozástól, javainak élvezésétől, a királyt és bárki mást pedig a bevezetéstől eltiltják."

A király először Stęszew-i Mościcnek zálogosította el, majd 1409. márciusában a várat és uradalmat Ezdegei Bessenyő ("Ezdeghe-i Byssenus") Pál szlavón bánnak és Berencsi Sáfár Istvánnak adományozta szolgálataikért és Kőkapronca váráért cserébe. Torna vármegye közponja ekkor kerülhetett át Szádvárról Tornára. Torna település 1409-ben mezővárosi (oppidum) rangot kapott. Egy 1412-es okiratban Ezdege-i, másképp Torna-i Bissenus Pálnak nevezik, és ugyanitt megnevezik a tornai vár várnagyait, Falkost és Györgyöt. 1423-ban a várnagy neve György.

1428-ban Ezdegei Bessenyő Pált már mint Torna megye főispánját említik, székhelye pedig Torna vára lehetett. Torna 1432-ben elnyerte a szabad városi rangot (civitas). Ezdegei Bessenyő Pál halálakor a fia Miklós örökölte a birtokot, majd az ő 1436-ban történt örökös nélküli halála után a vagyon és a birtokok egy része unokatestvérére és annak családjára, Tornai (Bessenyő –Berencsi –Sáfár)Istvánra szállt. Zsigmond azonban 1437-ben feleségének, Borbála királynénak adományozta. Albert király 1438-ban visszaadta Berencsi Istvánnak, ezt az adományt V. László 1453-ban Berencsi fia, Szilveszter részére erősítette meg. A Berencsiek ekkor már Tornaiaknak nevezték magukat. A templomban előkerült egy sírkő töredék Tornai felirattal az 1430-40-es évekből, melynek faragása jóval kidolgozottabb, mint Tornai János sírkövének vésetei.

Tornai Szilveszter gyakran rabolta a közeli Jászói mosostor birtokait, amiért az apát többször panaszt tett az ispán ellen. A Felső-Magyarországra betörő husziták Torna vármegyét is pusztították. A megye védelmével megbízott Tornai Szilveszter ispán továbbra is pusztította Jászó birtokait, mire annak apátja megelégelve a hatalmaskodásokt, szövetkezett a huszitákkal, hogy rohanják le Torna várát. 1437-ben a csehek megölték Tona várnagyát Videt, a várfalakat létrákon próbáták megmászni, sikertelenül. Feldúlták a tornai templomot, Szilveszter házát és egyéb birtokait is. Tízezer aranynál több kárt okoztak. Tornay Szilveszter panaszt tett Lukács prépost ellen, aki ellen vizsgálat indult. Vele ez a Tornay család is kihalt.

1440-ben pelsőci Bebek Imre kezén van a vár. Ő 1448-ban, a második rigómezei csatában esett el, ezután a cseh husziták elfoglalták a várat. Hunyadi János Giskra elleni hadjárata során megostromolta a várat.

A huszitákat csak Mátyás király tudta kiverni a megyéből. 1470-ben Beckensloer János későbbi esztergomi érseké és rokonáé, domoszlai Schop Henriké a vár, majd 1476-ban 10000 forintért eladta Szapolyai Imrének, aki Mátyás király alatt az ország nádori méltóságát is betöltötte. Torna 1476-ban mezővárosi rangot kapott Mátyás királytól.

Szapolyai Imre 1487-ben bekövetkezett halála után hatalmas vagyonát testvére, Szapolyai István, majd az ő fiai, János és György örökölték (18 vár, 4 kastély, 17 mezőváros és 240 falu). 1500 szeptember 14. Szapolyai János tudatja Torna vára tartozékaiban élő népeivel, hogy Torna oppidum az elmúlt napokban teljesen leégett, meghagyja egyben nekik, hogy Hymffy Imre Torna vár várnagya információja szerint mindazoknak a polgároknak és jobbágyoknak, akik a megégett helyeken új házakat akarnak építeni, az építõfa odaszállításában legyenek segítségére. Szapolyai György 1526-ban elesett Mohácsnál, így az egész vagyon az időközben királlyá választott Szapolyai Jánosé lett. János király birtokadományokkal kívánta hatamát megerősíteni, ezért 1526-ban Szádvár és Torna várakat a birtokaikkal együtt Werbőczy Istvánnak adományozta.

1527-ben Werbőczy szádvári várnagya árulással a Ferdinánd-párti Bebek Ferenc kezére játszotta Szádvárt (Bebek később Torna, Szendrő és Krasznahorka várait is elfoglalta). 1528 elején még a tornai vár János-párti kapitánya ("Petrus de Ibran castellanus castri Thorna") felszólítja a szádvári őrséget, hogy adják meg a várat, mert János király Patak és Újhely elfoglalása után Kassa ellen vonul, és onnan Szádvár ostromára indul.

1528 augusztusában I. Ferdinánd Vingárthi Horváth Gáspár királyi kamarásmesternek adja Torna várát "Ferdinandus I. rex mandat civibus Cassoviensibus, ut castrum Thorna reddant magnifico Gaspari Horvath de Wyngarth, cubiculariorum regalium magistro, si is pecunias illas persolverit, quas pro castro, Joanni..."[Kaprinai gyűjtemény B 27/177]

Bebek Ferenc, hogy birtokait növelje, hintapolitikát folytatott a két király között: 1530-ban elpártolt Ferdinándtól és János király mellé állt, akitől jutalmul adománylevelet kapott Szádvárra, Szendrőre és Krasznahorkára (Tornára nem). 1538. május 1-én a király maga is Szádvárban tartózkodott és ott kelt levelében utasította a jászói konventet, hogy Bebek Ferencet birtokaiba hivatalosan is iktassa be.

I. Ferdinánd hadai 1556-ban a János Zsigmond pártjára átállt Bebek Ferenc és más főurak várait támadták a Felső-Magyarországon. Dietrich és Puchheim csapatai rövid ostrommal Tornát is elfoglalták (Mágócsy Gáspár lett a várnagy), de a császári csapatok Krasznahorkánál és Rozsnyónál vereséget szenvedtek Bebek Ferenctől és török segédcsapataitól. Torna visszakerült Bebek fennhatósága alá. A következő évtizedekben is zavaros a vár tulajdonjoga.

Bebek Ferencet 1558-ban Konstantinápolyból hazatérőben megölik, Torna és Szádvár ura fia, Bebek György lett, viszont adatok vannak a vingárthi Horvát család és Mágócsy Gáspár birtoklásáról is: Mágóchy Gáspár vingárthi Horváth Gáspár özvegyének Torna vára és birtokaiért 1559-ben 40,000 forintot fizetett. Erről Istvánffy a következőket írta: "Mágócsy Gáspár, aki lemondott Gyula parancsnokságáról, az általa nemrégiben megvásárolt Torna várában lakott. Fivérével, Tamással együtt jutott a vár birtokába: közös pénzen vásárolták meg ugyanis azt. Miután azonban Tamás utódok hátrahagyása nélkül meghalt és mivel Gáspár is belátta, hogy nem nemz utódot, azon kezdett gondolkodni, hogy idejekorán végrendeletet készít és felosztja javait az atyafiai között. Az 1586. esztendőben, november 3-án tehát tanúbizonyságokul fogadván Istvánffy Miklós nádori helytartót, Batthyány Boldizsárt és Nádasdy Ferencet, Vas vármegye főispánját, Tornát végrendeletileg Mágócsy Gáspárra és Mágócsy Ferencre, mint fiatalabb testvérétől, Andrástól nemzett unokaöccseire hagyta. Azzal is kiegészítette végrendeletét, hogy ha történetesen ők is gyermektelenül múlnának ki ebből az árnyékvilágból, akkor nővérük, Margit - akit Kátay Ferenc vett feleségül - jusson a vár örökös birtokába a tőle született gyermekekkel együtt. Ha pedig Margit is úgy halna meg, hogy egyetlen örököst sem hagy maga után, akkor a nővérüktől, Dorottyától született unokaöccsük, Mórocz Lőrinc és az ő fiai lépjenek a vár birtokába; ha véletlenül ők is meghalnának, akkor Mórocz Balázsnak - aki Lőrinc fiatalabb testvére volt - és Kátay Ferencnek a férfiágon való örökösei birtokolják Tornát: a női ágon való örökösöknek csak abban a végső esetben hagyván fenn a vár birtokába való jutást, ha fivéreik valamennyien meghalnának."

1562-ben Hasszán füleki bég tőrbe csalta Bebek Györgyöt, Mágócsy Gáspárt és Rákóczy Györgyöt. Utóbbi kettőt hatalmas váltságért szabadon engedte, Bebek Györgyöt viszont Konstantinápolyba küldte, ahonnan csak két év múlva szabadult János Zsigmond közbenjárására. Egyes kutatók szerint Hamza egy rövid időre Tornát is elfoglalhatta. Bebek hazatérte után is folytatta a hintapolitikát, ami Ferdinánd végül megunt, és Schwendi Lázárt küldte Szádvár elfoglalására. Bebek felesége Patócsy Zsófia 1567. jan. 14-én 4 napi ostrom után feladta a várat és kíséretével Torna várába vonult (Torna ekkor nem lehett Bebeké, mert Schwendi nem ostromolta). Bebek Gyögy nemsokára elhunyt, Torna ezután biztosan Mágócsy Gásbár birtokában volt, aki 1579 körül Torna vármegye főispánja is lett.

1567 tavaszán a törökök végig pusztították Torna, Szendrő, Regéc, Kassa környékét.

Mágócsy Gáspár 1586-ban Rákóczi Zsigmondot nevezte ki Munkács, Torna vár uradalmának, a Szepes megyei lednici uradalomnak elszámolási kötelezettség nélküli kezelőjévé, amikor végrendeletileg András nevű bátyja unokáinak, Gáspárnak és Ferencnek gyámjául kinevezte. Mágócsy 1587. április 7-én hunyt el. Mágócsy ifj. Gáspár és Ferenc örökölték tehát a várat. A tornai várnagy 1604-ben Dobronoky György. A vár nem állt ellen Bocskay csapatainak. A bécsi béke (1606) meghagyta Torna vármegyét királyi területnek, míg Abaúj megye már Bocskay birtokának legnyugatibb sarkát képezte.

1611-ben Mágócsy Ferenc is fiú örökös nélkül halt meg, a vár megosztva a Móricz és Káthay családok kezére jutott. A vár 1612-ben ellenállás nélkül megnyitotta kapuit Bethlen Gábor hadainak. 1612—17 között Káthay Fülöp özvegye Soós Kára egy birtokrészt 500 forintért Keglevich Miklósnak adott el. Emiatt Káthay Ferenc perrel tiltakozott, de végül az abaúj-megyei Ináncs helységéért cserében lemondott a részéről. Móricz Márton 1624-ben kelt végrendeletében a lányaira hagyta a birtokrészét. 1652-ig állandó a pereskedés a Mágócsy örökösök között.

1636 nov. 28-án Drugeth János, Felsőmagyarország főkapitánya az itteni várőrség részéreszigorú hadi szabályzatot adott ki, mire az erdélyi hadak (I. Rákóczi György) támadása szolgáltathatott okot.

1652-ben a vár, a Káthayak kihalása után királyi királyi fennhatóság alá került. Ebben az évben az egri törökök elfoglalták és felégették Torna települést, egyes szerzők szerint a várat is.

Ifj. Káthay Ferenc halála előtt eladta a birtokait Tornával együtt báró Keglevich Miklósnak, aki ez alapján I. Lipót királytól adománylevelet eszközölt ki magának és 1663-ban Torna várának s uradalmának birtokába be is iktatták. A beiktatásnak azonban ellentmondanak egyrészt Szemere László, másrészt Káthay Ferencné, Móricz Margitnak örökösei.

1672 augusztusában Petróczi István vezetése alatt a bujdosók néhány száz fős csapata támadásokat indít a Felső-Magyarországi királyi területek ellen. Hamarosan tömegével csatlakoztak hozzájuk az elbocsátott végváriak. Később Teleki Mihály erdélyi főúr áll a mozgalom élére. Szendrő eleste után Torna vármegye is a felkelők pártjára állt. 1675-ben a fizetetlen zsoldos őrség elhagyta Tornát, a felkelők megszállták. Innen indultak a kurucok Kassa és Boldogkő sikertelen ostromára.

Ezekben az években több inventárium is fennmaradt a várról. Leírás Torna váráról 1673-ból: "vagyon kő grádicsos nyíló öreg boltos külső palota, alja deszkával rakott, tapasztatlan... vasrostélyos ablakja paraszt üveghből... három rendbeli kőből vágott és rakott boltos pince ... vagyon az kút mellett". 1678-ban egy pálikafőzőt is összeírtak.

1677-ben Keglevich Miklós, apja kitűnő hadi érdemeiért, Lipót királytól újólag adományba kapta Torna várát és uradalmát. A következő években Tornát egymás után érték a támadások.

1678-ban a magyar őrség tagjai legyilkolták a németeket, a várat pedig átadták Thököly kurucainak. 1679-ben a császári csapatok Leslie generális vezetésével Tornát ostromolták, azonban április 10-én itt súlyos vereséget szenvedtek és visszavonultak. Leslie a következő évben (1680) ismét ostrom alá fogta a várat és azt el is foglalta. 1683-ban Thököly Tornát ostrommal visszaveszi. Kara Musztafa Bécs alatti veresége után Thököly szerencsecsillaga is leáldozott. 1683 októberében Torna is meghódolt Schultz császári tábornok előtt. Lipót király parancsot adott a vár védőműveinek lerombolására, mire Schultz a vár védőműveit puskaporral felrobbantatta. Ezzel a vár hadtörténeti szereplése véget is ért. Más verzió szerint a vár középső épületében elraktározott lőpor vigyázatlanság folytán robbant volna fel. A vár azonban nem teljesen semmisült meg, lakható részei maradtak épen.

Az 1800-as években is folytatódtak a perek a tulajdonos Keglevichek és a Mágócsy-örökösök között.

1848-ban nemzetőrök tartózkodtak a várromok között, ahol még két helyiség lakható állapotban volt. Az általuk okozott tűzvész a várat végleg lakhatatlanná tette. Az utolsó világháborúban a németek építették ki ellenállási fészekké. Ennek következtében olyan ágyútűz zúdult a várra, hogy déli nagy fala ledőlt.

2019-ben megkezdődött a vár állagmegóvása.

Források: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai; Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Abaúj-Tornamegye. Király Páltól; Bél Mátyás: Torna vármegye leírása; Dénes György – A Bódvaszilasi medence 700 éves története; Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében; Dr. Pogrányi-Nagy Félix: Torna vára. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában - I. kötet - Tornamegye; Béres Gyula: A tornai uradalom és Torna vármegye rövid történeti vázlata;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A Tornán áthaladó 16-os út északi részén a várhegy aljában a Pod Hradom fogadónál lehet parkolni. Onnan visszafelé a második murvás úton a hegy felé kb. 1,6 km séta a vár.

Szélesség: N - 48°36'39.6"
Hosszúság: E - 20°52'28.4"