Fancsi-vár

Fancsi-vár

Kéthely

A vár rövid története

1268-ban Kéthelyen királynéi népeket, hospeseket, illetőleg officiálisokat emleget egy okelvél. 1332-37 évi pápai tizedjegyzében szerepel Kedhely (Kéthely) falu.

1403. május 14-én kelt oklevelében Zsigmond király Gordovai László fia: László dalmát-horvát-szlavón bánnak és általa fiainak: Bertalannak, Imrének és Lászlónak, szolgálataiért a Raholcai Lőkös fiaitól mint hűtlenektől elvett birtokokat, úm. Kéthely, Magyari, Újlak, Baja, Mentő másképp Szentgyörgy és birtokrészeket, úm. Nádszeg, Tárd és Szemes meg Sudak birtokokban, adományoz Somogy megyében.

1416. március 19-én a somogyi konvent tudatja Garai Miklós nádorral, hogy kimentek (Gordovai Fáncs fia:) László fia: László Kéthely nevű birtokára, hogy összehíván a szomszédokat és határosokat megjárják a birtok határait, ami meg is történt, de ennek Maróti Péter fia: Miklós még aznap ellentmondott, ezért őt és Lászlót Mihály-nap nyolcadára megidézték a nádori jelenlét elé.

1455. 05. 12-i oklevelében V. László király bizonyítja, hogy figyelembe véve Gordowa-i Fanchy Imre fiának: Franknak, udvari vitézének sok és odaadó szolgálatát, amelyeket - mindig követve a királyi udvart - akár Csehországban, akár Sziléziában, akár más helyen teljesített, új adomány jogcímén többek között a Somogy megyei Kéthelyt (Keddhel) adományozza neki.

1496 és 1501 között a Fanchy család castellumot emelt itt.

A vár 1555 előtt épült, Fanchy János és György a castellumot ekkor erősítették meg. Nádasdy Tamás nádor 1555-ös várlistáján szerepel. 1555-ben a koppányi Nuszuf bég hódoltató levelet küldött több véghely magyar őrségének, így a kéthelyieknek is. 1555 után I. Ferdinánd a Batthyányiaknak adta, valószínűleg a vár fenntartása érdekében. 1557-ben mint magyar erősséget említik. Szigetvár 1566-os eleste után az őrsége elhagyta és felgyúlytotta, de hamarosan Tahy Ferenc és Thury György kanizsai kapitányok újjáépítették Kanizsa védelmének érdekében.

Az 1566-1577 közötti időszakban a Kanizsa előtti térséget védte. A Balatonra támaszkodva a Kéthely - Csákány - Szőcsény - Szenyér - Kiskomár - And - Botszentgyörgy - Mórichely - Keresztúr vonal biztosította Kanizsa előterét a Lak - Segesd - Berzence - Babócsa török végvárvonallal szemben. 1576-ban Kéthely őrsége 20 hajdú volt.

1567-ben a rendi országgyűlés elrendelte hogy állandó lovassággal lássák el. 1571-ben enyingi Török István pápai várkapitánynak a birtoka lett a faluval együtt. 1576-ban a regensburgi birodalmi gyűlésre benyújtott várjegyzéken Kéthely és Csákány még magyar kézen lévőként szerepel. Az 1582-ben az augsburgi birodalmi gyűlésre benyújtott hasonló anyagban – Kéthely mellett – ugyancsak Csákány említése létezik. 1586. szeptember 24-én a törökökök Kéthely várkastélyát egész éjszaka ostromolták, majd bevették és lerombolták.

A magyar végváriak 1587. 02. 25-én Nádasdy Ferenc, Batthyány Boldizsár, Eörsy Ferenc és Huszár Péter vezetése alatt megrohanták Koppányt. Több mint 200 tötök foglyot ejtettek és maga Regeff bég is fogságba esett. Nádasdy követelte, hogy az értékes foglyot ne adják át a királynak, mert tavaly ő foglalta el Kéthelyt és Hídvéget.

1588-ban már újra 20 magyar gyalogos őrizte. Ennek az évnek az őszén a törökök ismét felégették. Kanizsa 1600-as eleste után a törökök valószínűleg használhatták Kanizsa visszafoglalásáig (1690).

1882-ben a kéthelyi zsidó közösség temetője lett a vár területének egy része.

Források: Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban; Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig; — Zsigmondkori oklevéltár I—II.; Vándor László: A zalai végvárrendszer a 16–17. században; Magyar Kálmán: Erődített templomok és kolostorok Északkelet-Somogyban;

Hol található

A Vár u. végén találhatók a vár sáncai.

Szélesség: N - 46°39'0.41859"
Hosszúság: E - 17°23'8.75104"