Szent Jakab templom

Szent Jakab templom

Kőszeg

Kőszeg városát 1260–1274 között építtette a Kőszegi (Németújvári) család, de előzménye az Óház tetőn található szintén Kőszeg Óvár erődítmény volt.

A kőszegi Szent Jakab-templom középkori építéstörténete valójában alig ismert. A templom helyén valószínűleg az a minorita templom és kolostor állt, ami Kőszeg 1289-es osztrák ostroma alatt semmisült meg. Kálmán győri püspök (I. Károly törvénytelen fia) a 14. században ezt a templomot vagy kijavította, vagy újat építtetett helyette.

A mostani templom elődjét minden bizonnyal ezekben a régebbi templomokban kell keresni. Erre utalnak a templom alaprajzi rendellenességei: a déli mellékhajónak az északinál nagyobb szélessége, az északi mellékhajó keleti végfalának szokatlan vastagsága, a szentély és a hajó tengelyének eltérése (alaprajz). Azt is bizonytalan, hogy a gótikus korszak építtetői egy működő, vagy egy régóta pusztulásnak indult együtteshez nyúltak-e hozzá.

A gótikus átépítést Garai Miklós nádornak tulajdonítják (1402-1433-ig volt nádor). A templom bizonyos hogy nem egyszerre épült, hanem szakaszosan változott. A mellékhajók hármas falpillérkötegeinek kialakítása jóval korábbi felfogást tükröz a csarnoktér oszlopokra támaszkodó, összefüggő boltozati rendszerénél. Az ablakok kialakításában is eltérések vannak és a kő faragványok sílusa is eltérő. Egyes szerzők a templom építését 1403 és 1407 közé teszik.

A templom építésének során először a körítőfalakat húzták fel, és csak később készült el a boltozat. A szentélyt alakították ki utoljára. Az építészeti stílusjegyek nem zárják ki, hogy az építés még a Garaiak előtt (1392) megkezdődhetett. Az építészettörténeti kutatás a 13., illetve 14. századi, korai részleteket a szentély és az északi mellékhajó csatlakozásánál, a tetőtérben fennmaradt falmaradványokban véli megtalálni.

Kőszegen 1409-ben és 1440-ben is tűzvész pusztított, a szentély előtti első boltszakasz zárókövén látható Garai címerből arra lehet következtetni, hogy a boltozás még 1441 előtt megtörtént, mert ekkor a várost Erzsébet özvegy királyné Habsburg zálogba adta. A késő gótikus karzat a templom építésének utolsó fázisában készült. Ennek az építtetői a Kőszeget 1492-ben III. Frigyestől zálogbirtokként megszerző Preueschenkek lehettek.

A templom bizonyosan megsérült a híres 1532-es ostrom során. Az aug. 28-i török roham alkalmával a fegyvertelen civilek a templom körítőfala mögé menekültek. 1554-től a kőszegi lutheránusok gyülekezetéé lett a templom. Ekkor még a magyar és német polgárok felváltva használták. A középkori plébánia a templom mellett, a mai bencés (egykori jezsuita) rendház telkén, egy keskeny közzel elválasztva állt. Az egyre növekvő magyar hívek számára a város, mint kegyúr 1615–18 között megépíttette a legdélebbre álló Szent Imre templomot. Ekkortól a németek polgárok használták kizárólag a Szent Jakab templomot.

1653-ban nagymértékű átalakítások folytak a templomban: kijavították a tetőzetet, felemelték a padlózatot, megszüntették a középkori szárnyasoltárokat. Egyes építészeti elemeket és berendezési tárgyakat eltávolítottak a templomból és összetörték a keresztelőmedencét. 1982-ben gótikus kőfaragványok és terrakotta töredékek kerültek elő, amiket az 1653-as átalakításkor távolítottak el.

A templomot 1671-ben I. Lipót (1640-1705) parancsára vették el a kőszegi evangélikus felekezettől, és 1677-től a jezsuiták kapták meg. A templom melletti telekre a régi plébániát elbontva 1677-80 között felépítették a kétemeletes kora-barokk stílusu jezsuita rendházat és kollégiumot. A hagyomány szerint ebben a templomban temették el 1679-ben Széchy Máriát, a "Murányi Vénuszt". Herceg Esterházy Pál nádor 1693-ban oltárt adományozott a templomnak. 1697-ben a szentély ormára huszártotony került a szomszéd Szent Imre templom Sanctus tornyának mintájára.

1700. január 30-án tűzvész pusztított a városban, az egyház épületei is jelentős kárt szenvedtek. 1710 szeptemberében Béri Balogh Ádám kurucai újból felgyújtották a várost. 1720. augusztus 11-én ismét tűz pusztított a belvárosban. A jezsuita rend most már csak komoly anyagi segítséggel volt képes épületeit újból használhatóvá tenni.

1718-ban a városi jegyzőkönyvek szerint Schaffer Franz György szexuális aberrációt követett el a templomban az esti vecsernyén: "Ördöghi ingerlisekbül viseltetvén,... magában föll gyuladot Istentelen buja gondolatit és indulatját megh nem zabolázván sok Emberek szeme látára Miklósy Vram szolgálójának háta meghí álván emberi termiszetit szemtelenül ugyan azon szolgálónak ruházatyára vagy is szoknyájára el haitotta." Az ítélet többszöri megcsapatás és száműés volt a városból.

A templom faragott padjai 1719-ben, rokokó szószéke 1720-ban készült.

A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után 1777-től 1815-ig a piaristák birtokolták a templomot és rendházat, majd 1948-ig a bencések. A templom barokk külső megjelenése az 1807-es felújításnak köszönhető.

Az 1932. évi belső kifestés munkálatai közben négy gótikus freskó került elő. A képeket Dex Deéd Ferenc restaurálta. A templom falait először egyszínűre festették, ezen csak felszentelési keresztek voltak láthatók. Később erre a rétegre festették rá az u.n. Köpenyes Mária ábrázolást (galéria). Dex Deéd a hiányos és sérült festmény alakjait saját korának néhány hírességével pótolta. A száraz vakolatra al secco-technikával festett három másik kép, a déli oldal mérműves töredéke, valamint a hatalmas Szent Kristóf-ábrázolás a mellette húzódó Háromkirályok jelenetével feltehetően egy idős a hajóboltozattal. Némely kutató ezeket esetleg még az Anjou-korból származóknak gondolja. A templom ékessége még Jurisics Miklós 1538-ban pestisben meghalt gyermekeinek, Ádámnak és Annának vörösmárvány sírkövei az északi kápolna falában.

Források: Kőszeg, Szent Jakab-templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter); B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban; Bariska István: Kőszeg történeti identitásához; Bariska István: Botrány a kőszegi Szent Jakab-templomban; Ilon Gábor: Kőszeghegyalja régészeti örökségének olvasókönyve; koszegimuzeumok.hu; Mentényi Klára: A magyar evangélikus gyülekezet templomai Kőszegen a 16–17. században;

Hol található

Kőszeg belvárosában, a Jurisics tér 1. szám alatt.

Szélesség: N - 47°23'21.8"
Hosszúság: E - 16°32'25.6"