Gyulafirátót - Premontrei kolostorrom
Gyulafirátót Árpád-kori falvának névadója az olasz eredetű Rátót (Rátold) nemzetség. Rátold és Olivér nemesek Könyves Kálmán király idejében érkezetek Magyarországra és ezt a helyet kapták a királytól szálláshelyül 1096-ban. A Rátold család még feltáratlan, de feltételezhetően erődített középkori lakóhelye, valószínűleg a településrész északi felén, a Kálvária-dombon helyezkedhetett el, ezt még nem kutatták.
A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román és kora gótikus stílusban. Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben. Mátyás IV. Béla tanulótársa volt, később kancellárja. Esztergomi érsek 1239-ben lett.
A monostorról egy 1239/40 körüli okmányból értesülünk, melyben a fejérmegyei főesperes kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és bakonybéli apát közt Mátyás esztergomi érsek legyen a bíró, mert érdekelt félnek tartja és mert gyöngíti joghatóságát a Mátyás érsek által alapított rátóti monostorban.
A premontreiek a francia kultúrát honosították meg a területen. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése az érsek halála után fejeződött be. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.
A templom és a monostor a török időkig működött, majd a vidék elnéptelenedése után a XVII. századtól folyamatosan pusztult. Nem tudjuk, hogy a monostor és a templom hogyan vészelte át a török időket, de földig nem rombolhatták, mivel többször is hallunk a török kiűzetése után olyan elhatározásokról, hogy a premontreiek visszatérnek monostorukba, de ez az épület romossága miatt nem történt meg.
A magyarországi premontrei templomok ismert anyagában Gyulafirátót eddig az egyetlen típus, mely tisztán a ciszterci mintát követi. Alaprajza feltűnő hasonlatosságot mutat a legépebben maradt ciszterci templomunkkal Bélapátfalván, és az 1912-ben feltárt első zirci, ugyancsak ciszterci apátsági templom alaprajzával.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!
A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.
Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.
Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:
Megközelítése
Gyulafirátóton a Kolostor utca 22/b szám alatt találhatók a romok. A 20-as szám után egy udvar végén lévő kiskapun léphetünk a teljesen körbeépített telekre.
Szélesség: N - 47°08'31.2"
Hosszúság: E - 17°56'58.8"
