Modrafalva Éleskő vára

Kassától északkeletre fekszik Modrafalva (szlovákul Mudrovce) község, tőle északkeletre egy 520 méter magas hegytetőn találhatók Éleskő, vagy Lipóc várának csekély maradványai. 

A lipóci uradalmat még  Aba nembéli Sükösd fia Demeter - aki II. András főétekfogója és Kálmán herceg nevelője is volt -  vette meg IV. Bélától és Kálmán hercegtől 1229-ben. Kálmán herceg oklevele szerint Lipóc birtokot ("predium quoddam Lipoue nomine") Opud fia Lőrinctől vették el. A várat valószínűleg  Demeter fia Sándor építette a tatárjárás után, de még 1282 előtt, mert a birtokok 1282-es felosztásakor már említik mint "residentia et castrum"-ot. III. András  oklevelében 1299-ben "Castro Elusku"-ként szerepel, de Elesko, Eluskw, Lypolch, Lypowch, Lypouch, Lypoucz neveken is szerepel.

1311-ben Aba nembéli Sándor fiai, Demeter, Miklós és Sándor megosztoztak a szintén Aba nembéli Péter fiaival a családi birtokokon. Éleskő vára ("Castro Eluskw") Sándor comes fiaié lett.  Ezt az egyezséget Péter fiai nem tartották be és elfoglalták Lipóc várát a Sándorfiaktól, amivel 50 márka kárt okoztak unokatestvéreiknek.  A rozgonyi csata után valamikor Nekcsei Demeter, I. Károly király tárnokmestere visszaszrezte a családnak és egy János nevű várnagyot nevezett ki az élére. 1333. november 7-i oklevél megemlíti Aba nembéli Nekcsei és Lipóci (Necehe-i és Lyppolch-i)  Sándor comes fia Demeter királyi tárnokmestert, aki a Lipóc (Lyppolch) várához tartozó földet telepített be. Demeter magister halála után Nekche-i Miklós fia Denk örökölte a birtokot. 1340-ben Dörögdi Kilián fia András a lipóci alvárnagy. 1377 szeptember 14-én  Lipóc várában kiadott oklevele szerint I. (Nagy) Lajos király itt tartózkodott. 1391-ben Nekche-i Sándor fia Zsigmond mester és Treutul Miklós macsói bán örökösödési egyezséget kötöttek. Nekcsei birtokai között szerepel Lypouch vár Sáros megyében.

1403-ban a Luxemburgi Zsigmod elleni lázadó Nekcsei Zsigmondtól a király elvette birtokait. Egy 1406-os oklevél Dobi Pétert és Vajda István fia Miklóst írja Lipóc vár birtokosának ("Petri de Dobi et Nicolai filii Stephani de Vayda ... castrum Lipolch"). A Habsburg Albert halála után kitört polgárháborúban az Erzsébet özvegy királyné által behívott  Giskra elfoglalta Lipócot is. Egy 1450-es oklevél megemlíti, hogy a várban őrzött oklevelek megsemmisültek a csehek dúlásában. 1444. november 30-án Olesniczki Sbignev krakkói püspök és több lengyel országnagy  2 évre békét kötött Giskrával, aki sárosi főispán is volt. A szerződés megemlíti Lipóc várát, mint  az V. László páriak kezén lévő erősséget.

1490 előtt valamikor Zbugyai István szeri meg Lipóc várát. 1498-ban özvegye Margit és fia Adám Lipóc várát a hozzá tartozó uradalommal együtt néhai »Zapollyai« [Szapolyai] István nádor özvegyének, Hedvig hercegnőnek és fiainak: Szapolyai Jánosnak és Györgynek, a Szepesség örökös urainak 1500 magyar arany forinton zálogba adták, majd valamikor  még 1514 előtt Perényi Imre nádornak zálogosították el. 1514-ben Keczer Abrosius (Ambrus)  és Ferenc zálogba vették őseik Lipóc várát 2150 forintért Perényi Imre nádortól. 1518-ban a jászai konvent előtt Zbugyai István özvegye, Margit, a lánya, Dorottya nevében is a Perényi Imre nádornál 2650 forintban zálogban lévő sárosmegyei Lipóc ("Lypolcz") nevű várára felvesz újabb 100 forintot. 1519-ben a Perényiek és Báthoriak örökösödési szerződést kötöttek, az oklevél Perényi birtokként sorolja fel Lipóc várát ("lÿpocz"). Ez után valamikor az Aba nemzetségből származó lipóci Keczer család kezére kerül.

1536-ban János király csapatai elfoglalták a Ferdinánd-pártiaktól Kassát, mely élére Cecey Lénártot nevezték ki.  Cecey Székeli (Zádorla) Jánost bízta meg a környék hódoltatásával, aki elfoglalta Lipóc várát. II. Ferdinánd későbbi (1631) címeres levele szerint Keczer Ambrus a vár védelmében esett el.  1543-ban I. Ferdinánd király Fráter Györgynek írt levelében megemlíti a kassai lázadókat, akik megpróbálták elfoglalni Szepesvárat és csalással foglalták el Lipóc várát ("...et conspiratoribus tam iis qui arcem Lipocz per fraudem interceperunt...") Egy 1543-ban kelt jelentés is megemlíti Lipócot, amit Zádorla régebben elfoglalt. Fráter György parancsára a várat visszaadták Keczer Ambrus örökösének,  Andrásnak.

1585-ben lipóci Keczer András, Sáros vármegye alispánja megemlíti egy oklevélben Lipóc teljesen elbontott várát ("totalium castri diruti Lypolcz,"), amely őséé, Keczer Péteré volt. Egy 1629. április 16-i dokumentum is leromboltként említi a várat ("...et negotium diruti castri Lipoch...");

Divald Kornél egy rövid leírást közölt róla a 20. század elején: "KECERLIPÓC (Kecerovsky Lipovec) VÁRROM Bokrok közé vesző jelentéktelen fal maradványok ".