Modrafalva Éleskő vára

Kassától északkeletre fekszik Modrafalva (szlovákul Mudrovce) község, tőle északkeletre egy 520 méter magas hegytetőn találhatók Éleskő, vagy Lipóc várának csekély maradványai.

A lipóci uradalmat még Aba nembéli Sükösd fia Demeter - aki II. András főétekfogója és Kálmán herceg nevelője is volt - vette meg IV. Bélától és Kálmán hercegtől 1229-ben. Kálmán herceg oklevele szerint Lipóc birtokot ("predium quoddam Lipoue nomine") Opud fia Lőrinctől vették el. A várat valószínűleg Demeter fia Sándor építette a tatárjárás után, de még 1282 előtt, mert a birtokok 1282-es felosztásakor már említik mint "residentia et castrum"-ot. III. András oklevelében 1299-ben "Castro Elusku"-ként szerepel, de Elesko, Eluskw, Lypolch, Lypowch, Lypouch, Lypoucz neveken is szerepel.

1311-ben Aba nembéli Sándor fiai, Demeter, Miklós és Sándor megosztoztak a szintén Aba nembéli Péter fiaival a családi birtokokon. Éleskő vára ("Castro Eluskw") Sándor comes fiaié lett. Ezt az egyezséget Péter fiai nem tartották be és elfoglalták Lipóc várát a Sándorfiaktól, amivel 50 márka kárt okoztak unokatestvéreiknek. A rozgonyi csata után valamikor Nekcsei Demeter, I. Károly király tárnokmestere visszaszrezte a családnak és egy János nevű várnagyot nevezett ki az élére. 1333. november 7-i oklevél megemlíti Aba nembéli Nekcsei és Lipóci (Necehe-i és Lyppolch-i) Sándor comes fia Demeter királyi tárnokmestert, aki a Lipóc (Lyppolch) várához tartozó földet telepített be. Demeter magister halála után Nekche-i Miklós fia Denk örökölte a birtokot. 1340-ben Dörögdi Kilián fia András a lipóci alvárnagy. 1377 szeptember 14-én Lipóc várában kiadott oklevele szerint I. (Nagy) Lajos király itt tartózkodott. 1391-ben Nekche-i Sándor fia Zsigmond mester és Treutul Miklós macsói bán örökösödési egyezséget kötöttek. Nekcsei birtokai között szerepel Lypouch vár Sáros megyében.

1403-ban a Luxemburgi Zsigmod elleni lázadó Nekcsei Zsigmondtól a király elvette birtokait. Egy 1406-os oklevél Dobi Pétert és Vajda István fia Miklóst írja Lipóc vár birtokosának ("Petri de Dobi et Nicolai filii Stephani de Vayda ... castrum Lipolch"). A Habsburg Albert halála után kitört polgárháborúban az Erzsébet özvegy királyné által behívott Giskra elfoglalta Lipócot is. Egy 1450-es oklevél megemlíti, hogy a várban őrzött oklevelek megsemmisültek a csehek dúlásában. 1444. november 30-án Olesniczki Sbignev krakkói püspök és több lengyel országnagy 2 évre békét kötött Giskrával, aki sárosi főispán is volt. A szerződés megemlíti Lipóc várát, mint az V. László páriak kezén lévő erősséget.

1490 előtt valamikor Zbugyai István szeri meg Lipóc várát. 1498-ban özvegye Margit és fia Adám Lipóc várát a hozzá tartozó uradalommal együtt néhai »Zapollyai« [Szapolyai] István nádor özvegyének, Hedvig hercegnőnek és fiainak: Szapolyai Jánosnak és Györgynek, a Szepesség örökös urainak 1500 magyar arany forinton zálogba adták, majd valamikor még 1514 előtt Perényi Imre nádornak zálogosították el. 1514-ben Keczer Abrosius (Ambrus) és Ferenc zálogba vették őseik Lipóc várát 2150 forintért Perényi Imre nádortól. 1518-ban a jászai konvent előtt Zbugyai István özvegye, Margit, a lánya, Dorottya nevében is a Perényi Imre nádornál 2650 forintban zálogban lévő sárosmegyei Lipóc ("Lypolcz") nevű várára felvesz újabb 100 forintot. 1519-ben a Perényiek és Báthoriak örökösödési szerződést kötöttek, az oklevél Perényi birtokként sorolja fel Lipóc várát ("lÿpocz"). Ez után valamikor az Aba nemzetségből származó lipóci Keczer család kezére kerül.

1536-ban János király csapatai elfoglalták a Ferdinánd-pártiaktól Kassát, mely élére Cecey Lénártot nevezték ki. Cecey Székeli (Zádorla) Jánost bízta meg a környék hódoltatásával, aki elfoglalta Lipóc várát. II. Ferdinánd későbbi (1631) címeres levele szerint Keczer Ambrus a vár védelmében esett el. 1543-ban I. Ferdinánd király Fráter Györgynek írt levelében megemlíti a kassai lázadókat, akik megpróbálták elfoglalni Szepesvárat és csalással foglalták el Lipóc várát ("...et conspiratoribus tam iis qui arcem Lipocz per fraudem interceperunt...") Egy 1543-ban kelt jelentés is megemlíti Lipócot, amit Zádorla régebben elfoglalt. Fráter György parancsára a várat visszaadták Keczer Ambrus örökösének, Andrásnak.

1585-ben lipóci Keczer András, Sáros vármegye alispánja megemlíti egy oklevélben Lipóc teljesen elbontott várát ("totalium castri diruti Lypolcz,"), amely őséé, Keczer Péteré volt. Egy 1629. április 16-i dokumentum is leromboltként említi a várat ("...et negotium diruti castri Lipoch...");

Divald Kornél egy rövid leírást közölt róla a 20. század elején: "KECERLIPÓC (Kecerovsky Lipovec) VÁRROM Bokrok közé vesző jelentéktelen fal maradványok ".

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. X. (Pest, 1873.); Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IX. 1272–1290. (Pest, 1871.); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.); PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor (Századok, 1880.); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet; Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov (2007); Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. (1977); DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma; Takáts Sándor: Zádorla (Székeli) János (Komáromi Lapok, 1922. 99.sz.); Wertner Mór: Nagy Lajos király hadjáratai (Hadtört. Közl., 1918.); Károlyi Árpád: Fráter György levelezése és más őt illető iratok (Magyar Történelmi Tár, 1879.); Pór Antal: A lipóczi Keczerek (Magyar Történelmi Tár, 1891.); Potemkin, Ödön: Sáros vármegye leirása, statistikai, földrajzi, okirati és történelmi tekintetben; DL (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Petróczy család (Q 150) • 39460; DL (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 23178; DL (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Leövey család (Q 243) • 68064; Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. (Zsoldos Attila szerk.); Dr. Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon;

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

Mudrovcét északkeletre elhagyva egy erdei úton el lehet autózni a térképen jelzett pontig, ahol sorompó zárja el az utat. Ott leparkolva murvás úton lehet elmenni a kis tóig, onnan a hegyet megmászva érünk fel a vár maradványaihoz. Túracipő ajánlott, mert meredek a várhegy oldala. Lombmentes időben ajánlott meglátogatni.

Szélesség: N - 48°50'14.4"
Hosszúság: E - 21°27'45.1"