Füzér

Füzér

A vár rövid története

A Zempléni-hegység keleti szélén elterülő Hegyköz medencéjében, a közel 500 méter magas vulkáni sziklacsúcson található a füzéri vár. Már messziről uralkodik a tájon a hófehér falaival.

Azon kevés Árpád-kori váraink egyike, amely már a tatárjárás előtt állt. Pontos építési ideje és építtetője nem ismert, de feltételezések szerint esetleg a környék birtokosai, az Abák valamelyik ága építhette. Egy 1270-ben kelt oklevél szerint II. András király vette meg a Kompolt nembéli Vak Andronicustól és a pataki erdőispánsághoz csatolta. Ez viszont csak 1235 előtt volt lehetséges. Füzér azon magánföldesúri várakhoz tartozott, amelyeket a kezdetettől fogva kőfal vett körül.

IV. Béla Füzért és uradalmát leányának, Anna boszniai és macsói hercegnőnek és fiainak, Mihálynak és Bélának ajándékozta. Mivel ebben az oklevélben Anna férjéről, a halicsi Ratiszlávról nincs említés, ez azt valószínüsíti, hogy annak halála után, 1262-ben, vagy 1263-ban volt az ajándékozás.

1264-ben fegyveres harc robbant ki IV. Béla és az ifjabb király, a későbbi V. István között. Anna hercegnő az apja oldalára állt, mire István elfoglalta nővére számos birtokát, köztük Füzért is. Az öregedő IV. Béla a pápához fordult közvetítésért, s IV. Orbán 1264-ben egyházi fenyíték terhe alatt intette Istvánt a jogtalanul elvett javak visszaadására. Ebben az oklevélben olvashatunk IV. Béla említett adományozásáról, s így ez a legkorábbi egykorú adat a várról.

Anna hercegnő az apja hadaival elfoglalta Patak várát (ez nem a mostani Sárospatak, hanem Sátoraljaújhely vára volt), és öccse feleségét és fiát, az ifjú Kun Lászlót elfogta. Ezután Füzér ostromára került sor, de azt V. István hű embere, Endre fia Mihály ispán "nem hallgatván sem ígéretre, sem fenyegetésre" sikerrel megvédte.

V. István 1270-ben lépett trónra. Megjutalmazta a hozzá hű Mihályt és testvérét Demetert: nekik adta "Fyzer" várát a várbirtokokkal egyetemben (12 falu).

Valószínűsíthető, hgy a vár a 13. század végén a Aba Amadé tulajdonába került (erről okleveles adat nincs). A rozgonyi csatában vesztes Amadé-fiaktól Károly Róbert elveszi, és hívének, Drugeth Fülöp újvári ispánnak adja honorbirtokként 1320-ban. Ebből az időszakból ismertek a várnagyok/alvárnagyok nevei: 1320-1330: Lampert fia "Füzéri" Mihály, (időnként várnagynak, máskor alvárnagynak titulálva), 1340-42: Tullus-i Mátyás (várnagy), 1350: Zend-i András fia Tamás (alvárnagy).

1387-ben a Rátót nembéli Ilsvai Lesták nádor veszi zálogba 3000 forintért, de a zálogjogot már a következő évben feleségére, Annára ruházza.

1389. február 2-án Zsigmond király új adományként a néhai Perényi Péter fiainak, Miklósnak, Jánosnak és Imrének adta. Ezt az adományozást 1405-ben megerősítette. Ekkor már csak Imre élt, a testvérei a nikápolyi csatában elestek. 1430. február 2-án a néhai Perényi Imre kancellár fiai: János és István kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek távoli rokonaikkal, Perényi Péter székely ispán fiaival: Jánossal és Miklóssal.

1444-ben az addig I. Ulászló pártján álló Perényi János Giskra huszita vezérrel szövetkezett, ami kiváltotta a király haragját. Ulászló parancsára Rozgonyi Simon püspök haddal vonult ellene, majd Pálóczi Simon ugyanebben az évben elfogta. Kiszabadulása után bosszút esküdött a Pálócziak ellen, elfoglalta két várukat, Dédest és Ajnácskőt, majd Patak városát. A magánháború folytatásaként Pálóczi László a füzéri várat vette be. Végül a két hatalmas főúri család 1446-ban kiegyezett egymással.

Perényi János (Perényi Péter székely ispán fia) 1455-ben új adomány címén beiktattatja magát a budai káptalannal. Ezt V. László 1456-ban megerősíti.

Perényi János fiai István, Miklós és Péter Hunyadi Mátyástól 1465-ben újra adományoztatják maguknak Füzér várát és tartozékait, s azokba őket a budai káptalan be is iktatja. Perényi Miklós azonban belekveredett a Mátyás elleni összeesküvésbe, ezért összes vagyonát, köztük Füzér várát és tartozékait Imre fia János fiai, István és Péter kapják 1471-ben a királytól. 1483-ban ismét kenyértörésre került a sor Mátyás és a Perényiek között. A király sereget küldött a hatalmaskodó főúr birtokai ellen. Katonái a városoktól kapott ágyúkkal sorra elfoglalták Újvárt, Sárost és Sztropkót, decemberben pedig már a családi székhelyet, Terebest ostromolták. Arról nincs tudomás, hogy Füzéren is ostromra került volna sor. Valószínű, hogy várnagyai — akik 1478-ban Possai György és Méhész Mátyás voltak —, Terebes eleste után önként átadták a várat a királynak. A király az elkobzott birtokok egy részét később visszaadta a lázadó egyetlen, Imre nevű fiának. 1490-ben így Imre Terebes, Füzér, Csorbakő és Újvár birtokosa volt. Perényi Imre később II. Ulászlót támogatta. Nádorként hatalmas birtokokat szerzett, többek között Valpót, Siklóst, Debrőt és Ónodot.

A Perényi család ezen ága újra biztosította 1519-ben, hogy magszakadás esetén a vagyon legalább rokon kézen maradjon. Ez évben Perényi Ferenc a váradi püspök és a néhai Perényi Imrének Báthory András leányától, Borbálától született másik fia Péter kölcsönös örökösödést kötnek nagybátyjaikkal Báthory András fiaival Istvánnal és Andrással. Ebben a szerződésben szerepel Füzér vára is. A főúri párharcok következtében nem sokkal később Perényi Péter már Szapolyai Jánossal szövetkezik a Báthoryak ellen.

Perényi Ferenc váradi püspök 1526-ban elesett a mohácsi csatában. Perényi Péter, aki a magyar sereg balszárnyát vezette, sikeresem elmenekült a csatatérről. 1526 novemberében Perényi mint a korona őre részt vett Szapolyai János koronázásán Székesfehérváron. A koronázás után azonban nem Visegrádra vitte vissza a koronát, hanem azt Füzérre menekítette, és itt őriztette 1526 novembere és 1527 októbere között. 1527-ben már átállt Ferdinánd oldalára, a koronát átadta neki. A két király háborúi alatt számos Perényi várat ostromoltak, azonban Füzér ostromáról nincs adat, csak 1529-ben égették fel a Szapolyai-párti csapatok a vár alatti istállókat. Perényi még egyszer átállt Szapolyai pártjára, török fogságban is volt, majd visszatérve Ferdinánd hűségére az 6 évre fogságba vetette. 1548-ban halt meg nem sokkal szabadulása után.

Perényi Péter fia, Gábor először János Zsigmond pártján volt, majd 1563-ban visszatért a király hűségére. Miksától számos rangot kapott. Szerződést kötött az uralkodóval, miszerint magtalan halála esetén hatalmas birtokai a kincstárra szállnak. Perényi Gábor a reformáció lelkes híve volt, 1563-ban Füzéren rendezett meg egy hitvitát az ágostai és a Béza-féle hitvallás vitás kérdéseiről. Gábor 1567-ben, fiúutód nélkül hunyt el. Halálával véget ért a füzéri erősséget hat generáción át birtokló Perényi-ág, a vár a királyhoz került vissza. A várat a két Perényi folyamatosan erősítette, ehhez olasz építőmestert fogdtak fel, Alessandro Vedanit. Vedani ezt írta 1571-ben: "Perényi Péter városának és kastélyának erődítményeit készítettem el, mint ahogy Egerben is látni munkámat, hol az egyik bástya a nevemet viseli. Ónodon is, hol minden ami szép és erős, az én munkám, Füzéren és Terebesen is...".

A török várháborúk során a vár messze esett a hódoltság határától, eddig a török portyázók nem nagyon jutottak el. 1567 előttről van adat, hogy az uradalom három falvát felprédálták.

Perényi Gábor halála után a birtokért perek sora indult. A Balassák, Báthoryak, Erdődiek, a másik Perényi ágiak mind igényt tartottak Füzér uradalmára. Báthory Miklós 1569 március 10-én Bécsben kiállíttatja a maga és mindkét nemű örökösei számára a királyi adomány levelet. Ebben I. Miksa neki és testvérének Györgynek adja 55.000 magyar forintban a koronára szállt birtokokat és még azonfelül Petrik, Málcza és Mark falukat Abaújban, hozzáadván még a zemplénmegyei Jesztrab és Keresztúr birtokrészeket. Az egri káptalan 1570-ben be is iktatta Miklóst Füzér várába, amelyben is így épp 100 esztendeig volt birtokos most már a Báthory család s annak leányága, a Nádasdy család. A család nem Füzérben lakott, azt a tiszttartó vezette. 1589-ben Bácsmegyei Gáspár volt a füzéri tiszttartó, aki ellen számos panasz volt erőszakoskodásai miatt. 1590-ben nagybátyja halála után Báthory István örökölte a füzéri uradalmat. Ebben az időszakban a Rákócziak regéci uradalma és a Báthoryak füzéri uradalma között számos villongás ismert. A szomszédos Szalánc várának birtokos váltása után 1602-ben a közös erdők miatt van pereskedés a Forgáchokkal.

Ecsedi Báthory István országbíró 1603-ban hatalmas birtokainak leányágra jutó negyedét — Füzér, Ecsed, Varannó és Beckó uradalmait — húgára, Báthory Erzsébetre, Nádasdy Ferencnére hagyta (a főörökös a többi birtokaiban Báthory Gábor és Anna, Bánffy Dénesné volt). Nádasdy II. Ferenc (a "Fekete bég") gyermekei azután 1614-ben osztoztak meg édesanyjuktól maradt birtokaikon. Ekkor Füzér vára és tartozékai Nádasdy Pálnak jutottak, az ő várbeli udvarbírója volt 1618-ban Telekesi Török András. Füzér várának 1620 márc. 21-én készült egy inventáriuma, amely bepillantást enged, hogy milyen terjedelmű volt, mennyi helyiség volt benne, ezekben mi volt található stb.("Inventarium seu connumeratio bonorum universoram arcis Feözer, acta per generosos ac egregios dominos Paulum Szalag et Georgium Komaromy die ultima Mártii anno 1620. ")

Nádasdy Pál fia, Ferenc 1649-ben Bistét, Mátyásházát és Komlóst 12 ezer tallérért zálogosította el, majd 1654-ben ugyanilyen összegért Füzért, Kajatát, Vilt, Mátyás- és Pálházát, Komlóst, Nyírit, Kápolnát és az ez idő tájt feltűnő Filkeházát adta Mosdóssy Imrének. 1660-ban csak rövid időre szerezte mindezt vissza, mert hamarosan Semsey György és Hartyáni András lettek zálogbirtokosai. 1665-ben már csak Füzér, Pálháza, Vil és Mátyásháza szerepelt a várbirtokok között. Ezek a várral együtt 1668-ban Bónis Ferenc kezére kerültek, 3500 forint évi haszonbér fejében. A vár lassan megszűnt lakóhely lenni. 1665-ben egy leírásban már igen rossz állapotban van a palánk (alsóvár) falánál álló "drabant ház". Ebben az összeírásban szerepel a felsővár kapujának bonyolult épületegyüttese.

1670-ben a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt, a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes birtokát. Mind ő, mind pedig a bérlő Bónis börtönbe került, s Nádasdyt Zrínyi Péterrel és Frangepán Ferenccel 1671-ben Bécsújhelyen lefejezték. A gazdátlan vár azután rohamos pusztulásnak indult, az őrizetlenül hagyott várat a környékbeliek kirabolták. 1675-ben a várat 1500, a vár alatti nemesi kúriát, istállót és allodiális földeket 300 forintra taksálták. Ez akkoriba igen alacsony összeg volt.

1676 májusában a következőkről számolt be Wesselényi Pál az erdélyi fejedelemnek: "Most a várakat kezdették hánni a németek, Füzért, Boldogkövet elrontották, Szerencset, Kisvárdát, s többeket is, talán tizenhármat akarnak elrontani..." Ezután csak mint romról olvashatunk róla. Thököly fejedelemsége alatt Nádasdy István vette birtokba a füzéri uradalmat, felesége ekkor már csak az udvarházban lakhatott.

1686-ban már Károlyi László kapta meg a királytól Füzért és tartozékait. Ez a család birtokolta azután majd 250 évig a Hegyközt és vidékét, székhelyük azonban már nem Füzér, hanem Radvány lett.

A Károlyi család költségén 1934-36-ban kisebb állagmegóvás történt a várban. Lux Géza ezt írta: Füzér vára felé egyidő óta a turistatársadalom különös érdeklődéssel fordul. Ennek oka főleg az, hogy jelenlegi tulajdonosa, gróf Károlyi László, e kiváló műemlék megóvására és karbantartására jelentős összeget áldoz. Nagy örömére a mult emlékeit kedvelő turistáknak, megállította a várfalak pusztulását".

A vár régészeti kutatása 1977-ben Juan Cabello és Feld István vezetésével történt. Ezt akkor nem követte a falak konzerválása. Arra csak az 1990-es években került sor Simon Zoltán felügyelete alatt. 2000-től folyamatos a vár újjáépítése.

Füzér: Civertan felvétele

Füzér - Civertan felvétele.

Füzér: Civertan felvétele

Füzér - Civertan felvétele.

Füzér: Civertan felvétele

Füzér - Civertan felvétele.

Források: Gerő: Magyarországi várépítészet; Gerő: Várépítészetünk; Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár; Simon Zoltán: A füzéri vér 1623-as inventáriuma; Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században; Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Füzér rekonstrukciós rajzait a Pazirik Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A várhegy alatti parkolóból erdei ösvény vezet az alsóvárba. Jegyváltás után meredek fa és szikla lépcsőn lehet feljutni a felsővárba. A kilátás lélegzetelállító.

Szélesség: N - 48°32'31.2"
Hosszúság: E - 21°27'33.6"