Sümeg

Sümeg

A vár rövid története

A Dunántúl egyik legszebb vára

A honfoglaláskor a Lád nemzetség szállásterülete volt a vidék. Az augsburgi csatában életét vesztő Bulcsú vezérnek nem volt örököse, birtokait az Árpád nemzetség szerezte meg. Szent István 1000 körül a veszprémi püspökségnek ajándékozta.

A vár építésének időpontja zavaros, talán Zlandus püspök 1260-70 körül, vagy Széchy Pál püspök 1263-75 kötött építette a vár magját képző Öregtornyot alsó szintjét. A többi szint valószínűleg fából épült.

A vár első említese az Árpád kor végén 1292-ben történik: Miklós nádor elfoglalja a trónkövetelő Martell Károly részére. III. András később visszadta a veszprémi püspökségnek. Első ismert várnagya Bedur ispán fiát Péter, aki 1318-ban a veszprémi káptalan előtt Omode fia Páltól 20 márkáért megvette a Veszprémváralján levő birtokrészt.

1440-ben a Garai-Cillei-Szécsi liga az özvegy Luxemburgi Erzsébet királyné nevében sikertelenül ostromolta a várat, amely akkor az I. Ulászlót támogató Rozgonyi Simon veszprémi püspök tulajdonában volt. Sümeg várnagya ebben az időben Unyomi Miklós. Ulászló egy 1442-ben kelt oklevelében az olvasható, hogy a támadók a várat az 1440-es ostrom során körülsáncolták. Ebből a várat legújabban feltárók arra következtetnek, hogy a sáncolás az akkor még nagyrészt beépítetlen várhegy fennsíkjára néző fellegvári oldalon történt. Talán éppen ennek a támadásnak a tapasztalatai vezettek arra, hogy Unyomi Miklós várnagysága idején, 1471-ig a várhegy egész fennsíkját védőfallal vegyék körül.

A sümegi vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték.

Mátyás király halála után 1490-ben a trónkövetelő Habsburg Miksa betört a Dunántúlra és számos várat elfoglalt. A veszprémi püspök harc nélkül átadta Sümeg és Veszprém várát. A következő évben Kinizsi Pál kiverte a németeket az országból.

1524-ből ismerhető a vár felszereltsége: egy várnagy, egy alvárnagy, 4 fegyveres őr, 7 kapuőr, egy pék, egy kertész, 4 ágyú, 27 szakállas puska, fél hordó puskapor. Ekkor Devecseri Choron András a várnagy. Leveléből tudjuk, hogy a mohácsi csatavesztés után hozzálátott a vár megerősítéséhez. 1532-ben jelenti Szalaházi Tamás püspöknek, hogy Devecser és Sümeg környékén két alkalommal török portyázókat vertek szét.

1528-ban Kecseti Márton lett a veszprémi püspök. Perben követelte vissza Csorontól a várat, ez végül 1537-ben következett be. Kecseti első dolga a vár felszerelése volt, a következő évben már elfoglalta a gersei Pethők tátikai várát, elrabolva az őtt őrzött kincseket. Az ország három részre szakadása után 1543-ban a veszprémi püspökség kincseit is Sümegre vitette. Tartva a török támadástól az összes kinccsel Pozsonyba menekült. Épp idejében, mert a törökök egy rövid időre 1544-ben elfoglalták a várat, de hamarosan ki is verték őket.

1552-ben Ali budai pasa elfoglalja Veszprémet, innentől Sümeg lesz a veszprémi püspökség székhelye. Komolyan megerősítik a várat. Nem csak az omladozó falakat javítják ki, hanem új védműveket is kap: ekkor építi meg Köves püspök Ormányi Józsa várnaggyal a Köves-bástyát, több ágyúállást alakítanak ki. Nyolc évig tartó építkezés után 1562-ben villám csapott az Öregtoronyba lőpor robbanást okozva, a kialakult tűzvész pusztította el a vár tetőszerkezeteit, melyek kijavítására 200 forintot utalt ki Miksa főherceg. 1569-ben Giulio Turco olasz hadmérnök Sümeg váráról is készített felmérést, amely pontosan mutatja a vár akkori állapotát.

A tizenötéves háború (1591/93-1606) alatt ismét mozgalmas volt a vár élete. Bocskai fejedelem alvezére Németi Gergely 2000 hajdúval és török-tatár segédcsapatokkal a Marcal völgyét hódoltatta. Itt keseste fel Halmágyi Kristóf és ifj. Nádasdy Tamás, akik átálltak a fejedelem oldalára. Halmágyi emberei csellel bejutottak a várba, és agyonverték, lefejezték a Habsburg párti Újlaki püspököt. Németi őrséget helyezett a várba, de nem sokkal később Batthyány Ferenc császári csapatokkal visszafoglalta, majd 1608-ban átadta Ergelics Ferenc püspöknek.

A XVII. század első évtizedeiben a vár őrsége gyakran portyázott. A vár katonasága Bethlen Gábor oldalán harcolt annak ellenére, hogy a püspök Habsburg párti volt.

Az 1600-as évek közepén Széchényi György püspöksége alatt ismét jelentős építkezések folytak a várban és városban. A palotát barokk stílusban átépítették, a Köves bástya új emeletet kapott. Ekkor épült meg a tarisznyavár is, a város pedig kőfallal lett körülvéve.

1664-ben a vesztes szentgotthárdi csata után a visszavonuló török hadak sikertelenül ostromolták a várat, de a várost elfoglalták és felgyújtották. A tűz a várra is átterjedt. Sennyei püspök rendbehozatta a várat, a külső kaputorony védelmére kiépítette a Sennyei-bástyát. A külső kautorony felett elhelyezett Sennyei címer 1674-es évszáma az építkezés befejezésére utal.

A vár utolsó hadi krónikái a kuruc korra kelteződnek. 1705-ben Vak Bottyán vette be, ettől kezdve fontos utánpótlási központ volt. Heister császári generális 1709-ben árulással foglalta el. A császári seregek 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és megrombolták. Ekkor indult meg a vár pusztulása. A várat 1957-64 között részben helyreállították, feltárták.

Források: Regélő magyar várak, Koppány Tibor: A sümegi vár régészeti feltárása és romvédelme 1957 és 1965 között, Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai, kokovon.blogspot.hu,

Hol található

Sárvárt a Balatonnal összekötő 84-es út mellett fekszik Sümeg. Közvetlenül az út mellett található a parkoló, onnan szerpentin vezet fel a várhoz.

Szélesség: N - 46° 58'56"
Hosszúság: E - 17° 16'57"