Petőszinye vár

Petőszinye (szlovákul Svinica) falutól keletre a 425 méter magas Várhegyen találhatók egy ismeretlen vár maradványai. Oklevelek nem említik, régészeti kutatás még nem volt. Borovszki Samu az Abaúj-Torna vármegyét bemutató könyvében megemlíti a várhegyet is: "Református temploma még az Árpádok korából származik és hosszu ideig a Pálosoké volt. A helység délkeleti oldalán fekvő Várhegyen valaha vár volt, melynek nyomai még ma is megtalálhatók; de már a történelem előtti korban is kellett itt embereknek lakniok, mert határában kőkorszakbeli maradványokat leltek."

Szinye falut (Petőszinye, szlovákul Svinica) 1276-ban, IV. László oklevelében említik  először  "Zyna" formában, ekkor az Aba nembéli György fia Ethuruh birtoka ("Ethuruh filius Georgij de genere Aba "), aki feleségére és lányára hagyta.  Szinye román-gótikus temploma  ekkor már állt, a kutatók a 12. század közepére tették építésének idejét.1303-ban a szintén Aba nembéli Szalánci Péter comes fiai megosztoztak birtokaikon: Szalánc várán, Olchwar, Rukthe, Zywna (Szinye) falvakon.

Valószínűleg az Abák itteni ága építette a várat, melynek területén 13-14. századi cseréptöredékeket azonosítottak. Pusztulása és felhagyása talán összefüggésben lehet I. Károly harcaival Aba Amadé fiaival. Mindezek azonban csak feltételezések.

A vár területe szabálytalan ovális alakú: hossza kb. 50 méter, szélessége kb. 28 méter. A területe teljesen benőtt, belsejében kincskeresők által ásott gödrök vannak. Ezekben kőfal nyomai láthatók. A várat 15-17 méter széles várárok vette körbe, külső oldalán mára nagyrészt lepusztult sánccal. Ezen is láthatók kőfalra utaló nyomok, de ezt csak ásatással lehetne bizonyítani.