Sebestorony, Sebesrom

Karánsebestől keletre, a Déli-Kárpátok nyugati csoportjához tartozó Szárkő- és Godján-hegység lábánál fekszik Sebestorony/Sebesrom (románul Turnu Ruieni) település, mely felett a 420 méter magas Stîrminiţa-hegyen található a vár megmaradt tornyának romja. A torony építtetője és építési ideje nem ismert. A 19. században a helyi hagyományban elteredt, hogy a száműzött római költő, Ovidius járt itt és ezért Ovidius- vagy Ovid-tornyának nevezték. Ekkor még látható volt egy beépített római kövön egy felirat, amely mára eltűnt.  A szövegből mindössze néhány betűt jegyeztek fel: „…OVI…”. Ennek alapján kötötték össze a tornyot a híres költő nevével, aki Tomisban [* ma Konstanca] halt meg. Ezt már Pesty Frigyes is megcáfolta a Szörény vármegyét bemutató munkájában.

A tornyot a jellege alapján a 14. század elején építhették, ezt támasztja alá a torony mellől előkerült I. Károly érméje. Engel Pál felveti a királyi építését, de a román származású Mutnoki kenézi család is lehetett. Ami bizonyos, hogy  1387. május 28-én Luxemburgi Zsigmond király Mutnoki Bogdánnak és fiainak adta a Temesköz kerületben fekvő Almafa birtokot, és az oklevél egyértelműen kimondja, hogy a birtokot már korábban is ők birtokolták, mégpedig kenézi jogcímen. Almafa kb. 10 km távolságban van a toronytól.

A Mutnokiak Hunyadi János kormányzósága idején aktívan részt vettek a Bánság védelmében. Mutnoki (Mâtnici) István és Mihály jelentős tisztségeket töltöttek be, például 1459 és 1467 között a szörényi bán tisztségét is viselték. 1467. július 25-én az aradi káptalan előtt  Mutnoki Zayk László, valamint testvérei, István szörényi bán és Sandrin örökösödési szerződést kötöttek Örményesi Mihály fia Lado-val. Ebben az oklevélben szerepel  egy kőtorony Sebes kerületben ("turris lapidea in districtu Sebesiensis"), amit Almafa után említenek meg a felsorolásban. Minden valószínűség szerint Sebestoronyról van szó. Egy 1588-as határjáró oklevélben szereplő helységnevek alapján akkor már romos lehetett. Ezek alapján lehetséges, hogy a tornyot a Mutnoki család kenézei építtették, és veszély esetén menedékhelyként használták.

Sebestorony markáns látványt nyújt még a mai romos állapotában is. A torony belső mérete 4,6 × 4,8 m, jelenlegi magassága 12,2 m. Eredetileg 13-13,5 méter magas lehetett. A torony sarkain 45°-os szögben vaskos támpilléreket alakítottak ki. Magasságuk 9,80 m, méreteik pedig 3,20 × 1,85 m, illetve 2,80 × 1,85 m. Szerkezeti szempontból a lakótoronynak volt egy enyhén lesüllyesztett földszinti szintje, amely kívülről nem volt megközelíthető, és kb. 4,30 m magas volt. A falak vastagsága az alső szinteknél 3 m, ez az emeleteknél lépcsőzetesen csökken, ily módon biztosítva a födém felfekvését. Az egyes szinteket fából készült födémek választották el egymástól, amelyeket tölgyfa gerendarendszer tartott. Ezek nyomai még ma is láthatók a belső falakon. A lakótorony első szintje 4,10 m, míg a második szintje 5,80 m magas volt.  A harmadik emelet magasságát hozzávetőlegesen 4 méterre becsülik, így a lakótorony falazott részének teljes magassága körülbelül 19 méter lehetett. A torony bejárata az északnyugati oldalon volt kb. 7,5 m magasságban. A lakótornyot tőle 20 méterre körkörös várárok és sánc vette körül. A négyszögletes torony déli sarka a 20. század közepén leomlott.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor