Zirc: ciszterci apátság

A középkori apátság

Zircen már a korai Árpádok alatt volt királyi kúria templommal, 1060-ban itt halt meg a sebesült I. András király a Képes Krónika szerint. Ezt a kúriát 1182-ben III. Béla király a cisztercieknek adományozta. Első szerzetesei a rend leghíresebb monostorából, Clairvaux-ból ("Clara Vallis") jöttek , amelynek 1115-tól 1153-ig Szent Bernát volt első apátja. Az új monostort Nova Clara Vallis-nak nevezték, templomát a rend előírásai szerint Szűz Máriának szentelték. Az építkezések lassan haladhattak, a feliratos oltárkő szerint (galéria) csak Imre király (1196-1204) idejében vált alkalmassá az épület szertartások végzésére ("In nomine patris et filli et spiritus sancti hoc altare fundatum est Aimerico rege ungarino."). A szentély és kereszthajó már állhatott, de a hosszház csak II. András uralkodása alatt,  az 1220-30-as években készült el. Közben a szerzetesek jövedelme is megcsappanhatott: míg a szentélyben a 2011-es ásatások szerint jó minőségű kőfaragványok voltak, a hajóban már csak kevésbé képzett mestereket tudtak foglalkoztatni a ciszterciek. A monostor részt sem tudták befejezni, csak a keleti szárny készülhetett el.

A pápai oklevelek szerint a ciszterci monostorok közül Zirc apátja kapta a legtöbb megbízást a Szentszéktől a 13. században. 1232-ben a zirci apátság küldött konventet a Pozsega megyei Gotó ("Honesta Vallis") benépesítésére.

1357-ig az oklevelek a Bakony és a Zirc nevet egyaránt használták az apátság megjelölésére, később kizárólag Zirc név alatt fordul elő. III. Béla a pilisi monostornak birtokokat adományozó oklevelében Zircet "Ecclesia de Bocon"-ként említi. 1257-ben említi oklevél először Zircként: "inter Monasterium Beate Marie Virginis de Scyrch".

A 14. század közepére megcsappant a szerzetsek száma részben a pestis járványok, részben a koldulórendek népszerűségének növekedése miatt. Az ásatások szerint a 15. század első harmadában bővítették az apátságot, a kerengő ekkor épült fel. A szerzetesrend fegyelmének és látszámának visszaállítása érdekében Hunyadi Mátyás király 1480-ban a német apátoktól kért 12 szeretest és apátot a hét magyar ciszterci kolostorba.

Szapolyai János király 1538-ban a protenstáns Podmaniczky testvéreknek adományozta Zircet, a szerzetesek emiatt és a török veszély fokozódása miatt elhagyták a leromlott állapotú monostorukat. Mikor Veszprém 1552-ben török uralom alá került, Zirc település is feldúlták és az is elnéptelenedett. Az apátság  levéltára és könyvtára is megsemmisült, birtokai világiak kezére jutottak.

1659-ben a lilienfeldi apát kapta a zirci apáti címet, a birtokokért hatalmas összegeket kellett fizetnie. 1660-ban a magyar származású Újfalusy Mártont nevezték ki zirci apátnak, aki Pápán telepedett le, mivel Zircen akkor nem volt lakható ház, és a törökök is túl közel voltak. 1678-ban útközben Gyulakeszi határában ismeretlenek, valószínűleg török portyázók megölték. 

A mostani apátság

A sziléziai Heinrichauból érkező ciszterciek a falu közepén 1723 és 1726 között felépítették első, ideiglenes zirci otthonukat.  Regnard Gergely apát a  régi romok közelében jelölte ki az új épületek helyét, 1726-ban kezdődött meg az újjáépítés évszázados folyamata.  1733. augusztus 11-én a szerzetesek birtokba vehették az ekkor még egyemeletes, négyszög alakú új monostorukat, de a pénz hiánya miatt a temploma még nem készült el. 1738. december 19-én a középkori apátság templomának még meglevő romjait felrobbantották, és a köveit felhasználták az új, barokk  templom építésénél. Egyedül csak a templom egyik pillérkötegét, a mai Szt. Imre szobor talapzatát hagyták meg eredeti helyén (ez ma is áll a 82-es út melletti járdán).  1744 és 1748 között a templom barokk freskóit Wagenmeister József festette. Az elkészült templomot 1752. június 4-én Padányi Biró Márton veszprémi püspök szentelte fel. 1754-ben készült el a főoltár. Érdekesség, hogy II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete a zirci apátságot megkímélte.

Az osztrák örökösödési háború során porosz fennhatóság alá került heinrichaui monostort III. Frigyes Vilmos 1810-ben feloszlatta, a zirci apátság ezzel független lett, és az utolsó heinrichaui apát halála után a király kinevezte az első magyar apátot, Dréta Antalt. 1812-ben Dréta egyesítette a pilisi és a pásztói apátságokat Zirc fennhatósága alatt. 

A monostor épületét a 19. század során többször átépítettek, és ezek közül főként Villax Ferdinánd apátsága alatti nagyszabású építkezések a legfontosabbak, aki a  század második felében több új szárnnyal gazdagította az apátságot. 1844–1846 között épült a nyugati szárny és Királyterem, 1847-re készölt el a Vöröstorony a tetőteraszig vezető 146 vörösmárvány lépcsővel. Az építkezések során az eredetileg jellegtelen, szürke épület a templom művészi ízléssel formált homlokzatához méltó, pompás kiképzést nyert. Villax apát idején a monostort Ferenc József is meglátogatta.

A zirci középkori monostort 1912-13-ban dr. Békefi Remig zirci apát kérésére  Hümpfner Tibor tárta fel, és elkészítette az alaprajzát (galéria). 2007-ben Ferenczi László feltárta a keleti kolostorszárnyat, 2011-ben Buzás Gergely vezetésével a keleti kerengőt, a sekrestyét, a déli keresztházat a két déli mellékszentéllyelvalamint a négyezet, a szerzetesi kórus és a főszentély déli felét tárták fel.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor