Krasznahorka

1243-ban a IV. Béla a magtalanul elhalt Bors comes Pelsőc-berzétei uradalmát  Ákos nembéli Fülöp és Detre comeseknek adományozta várépítés céljára. Ebben az oklevélben említik Rónagazt ("Ronagoch"), mely terület később Krasznahorkához tartozott. Györffy György úgy véli, hogy Rónagaz (rovna gvozd = sík erdő) Krasznahorka síkságának régi neve volt, az új telepesek az itt lévő udvarház „Széplak" nevének „Krászno" fordításával képezték a váras hely nevét.

Krasznahorka várának korai története zavaros.  Fügedi Erik szerint vagy az Ákos nembéli Bebekek, vagy a Máriássyak építették 1243 és 1318 között. Engel Pál a 13-14. század fordulójára teszi az építést, és "Szár" Detre leszármazottjait (Bebek és Csetneki családok őse) tartja az építtetőknek. Valamilyen címen 1320 előtt  Rátót nembéli Domokos nádor kezére jutott. Egy későbbi,  1339-es oklevél szerint a néhai nádornak Hangonyi Lampert comes és fia, Lázár voltak a várnagyai. Őket a saját szervienseik (Celd fia: János, ennek fia: Egyed, Péter fia: Gallus és István fia: Gallus ) kizárták a várból és azt eladták Recski (dictus) Miklósnak.

Oklevél először 1322-ben említi a várat "Karaznahurka" néven, ekkor Detre comes leszármazottjai egymással pereskednek, mert Benedek három idősebb fia (Domokos, János és Péter) öccseik, Kun (dict.) Miklós és László tudta nélkül, azok gyerekkorában eladták Berzétét és Krasznahorkát Batiz testvérének, Miklósnak, e Batiz fia Miklósnak és Marcus fia Istvánnak. Batiz comes a Máriássy család őse volt. 1329-ben Csetneki Benedek fia Miklós Drugeth János nádor előtt panasszal élt, hogy Berzéte és Krasznahorka ("Craznahorka") várak már régen jogtalanul idegen kezekbe kerültek tőle. Ez ellen Batiz testvérének, Miklósnak az özvegyét képviselő officialis, Hunth fia Pál tiltakozást jelentett be úrnője nevében. 1337-ben a szepesi káptalan jelentette I. Károlynak, hogy Csetneki Benedek fiának Miklósnak Berzethe és Krasznahorka nevű várait ("possessiones quorumdam castrorurn Berzethe et Karaznahurka") tartozékaikkal együtt Batyzfi Miklós fiai elfoglalták és birtokolják. 1348-ban a Batiz fiak megosztják egymás között Berzétét és Krasznahorkát. 

1352-ben Bebek István és György, valamint Csetneki Miklós és László végül több évtizedes pereskedés után visszaszerezték Berzéte és Krasznahorka várakat ("[Berz]ethe és Craznahorka") a Máriássyaktól. 1354-ben már csak a Bebekek a tulajdonosai, miután megegyeztek a rokon Csetnekiekkel. 

A korai vár a régészeti kutatások szerint a hegy legmagasabb pontján épült négyszögletes toronyból állt. Alapterülete 10,5 x 9 méter, falának vastagsága több mint 2 méter volt.  A toronyhoz nyugatról egy védőfal csatlakozott, amely egy kis udvart alkotott (galéria). Ezt még a 14. század első felében palotával bővítették és a kőfallal védett területet is megnövelték (galéria).

1426-ban Bebek Istváné és Miklósé Krasznahorka, várnagyaik Hanvai Sandrin fia László és Sztárnyafalvi László voltak. 1433-ban Lengyendi Péter Bebek Péter várnagya. Az Albert király halála utáni polgárháborús időszakban Jan Giskra több várát is elfoglalta a Bebekeknek, de Krasznahorka megszállásáról nincs adat. 1459-ben Mátyás király oklevele szerint Pelsőci Bebek István özvegyének  szádvári és krasznahorkai várnagyai hatalmaskodtak. 1469-ben a Bebekek vámosi ágának kihalásával rövid időre Szapolyai Imre szepesi gróf kezére került Krasznahorka egy része, mivel felesége a rigómezei ütközetben (1448) elesett Bebek Imre erdélyi vajda Orsolya nevű lánya volt.

1526 után Bebek Ferenc többször váltott oldalt I. Ferdinánd és Szapolyai János között, Krasznahorkán hamis pénzt is veretett, mindkét király érméit hamisítva.  A gótikus vár magja köré ekkor épült háromszög alakban, sarkain ágyúk elhelyezésére alkalmas bástyákkal a jellegzetes falöv.  Bebek 1555-ben végleg átállt János Zsigmond oldalára. 1556-ban I. Ferdinánd Wofgang Puchaim és Dietrich vezetése alatt hadat küldött Bebek, Tarczay György és Perényi Gábor birtokainak elfoglalására. Ez a sereg előbb Tarkőt, (Hőnig)Újvárt és Nagyidát vette be, majdt Krasznahorka ostromára indult. Krasznahorka ostroma szeptember 6-án óriási kudarccal végződött, Bebek a budai pasa segédcsapataival együtt szétverte a királyi hadat a vár alatt, és egészen Rozsnyóig üldözte őket. Bebek ez után Erdélybe, majd Isztambulba ment, végül 1558-ban Izabella parancsára megölték.

1566-ban a király utasította Schwendi Lázár főkapitányt, hogy foglalja el a János Zsigmondhoz pártolt Bebek György várait. A királyi csapatok sorban foglalták el Szendrőt, Pelsőcöt, Gömbaszöget és utolsóként Szádvárt is. Krasznahorkát Forgách Simon foglalta el rövid ostrommal a király számára. Sebottendorf 1566. október 5-én levelében írta: "Schvendi népe, Krasznahorkát, Bebek várát bevette. A magyarok fegyveresen elvonulhattak.". Bebek 1567-es halála után az uradalom a királyra szállt.

Egy 1570-es jelentés szerint a törökök folyamatosan támadják Putnokot, Szendrőt és Krasznahorkát, ami az uradalmak elnéptelenedéséhez vezetett. 1571-ben Bornemissza Imre kapitány alatt 35 lovas, 25 magyar és 25 német gyalog alkotta a vár őrségét. 1577-ben felmérték a várak tüzérségét, ekkor Krasznahorkán volt  4 falkonet és 1 falkon, meg néhány gátpuska. 1578-tól Andrássy Péter a vár kapitánya, majd 1585-ben átmeneti adományként megkapta a várat és a hozzá tartozó uradalmat, miután azt a saját költségén kijavíttatta. Halála után utódai birtokolták a várat. 

Krasznahorka 1605-ben Bocskai hadai előtt, 1619-ben Bethlen Gábor hadai előtt nyitotta meg kapuit.1642-ben III. Ferdinánd Krasznahorkát véglegesen Andrássy Mátyásnak és fiúági leszármazottjainak adományozta. Andrássy I. Rákóci György 1644-45-ös hadjáratai alatt megmaradt végig a király hűségén.

1684-ben kuruc őrség volt Krasznahorkán, miután Andrássy (II.) György Thököly híve volt. 1685 tavaszán Schultz tábornok seregének hosszan ellenálva kedvező feltételek mellett  az Andrássyak meghódoltak I. Lipótnak. 1695-ben az Andrássy Miklós fiai megosztoztak a birtokaikon, de Krasznahorka közös tulajdonban maradt, Andrássy (II.) Péter irányítása alatt.

A Rákóczi-szabadságharc kitörése után Andrássy Péter végig kitartott a császári oldalon, de öt testvére Rákóczi híve lett. 1703 szeptemberében Andrássy György megnyitotta Krasznahorka kapuit Ocskay kurucai előtt. Rákóczi 1706. november 22-én letartóztatta és a krasznahorkai várban fogságba vetette Forgách Simon tábornagyot, akit később Szepesvárra szállították át. Amíg Forgách Krasznahorkán raboskodott, Rákóczi egyik udvari százada őrizte a várban.

1710 novemberében Viard császári tábornok elfoglalta Jászó erődített monostorát. Szepsi városa jelentette Esterházy Dánielnek: "...hogy a melly Német Armada Jászó Várát meg vette, mai napon dél tájban Várasúnkon által menvén, az nagyobb corpusa Szendrő fele vette úttyát, maga penig Viárd Generál ő Nagysága Kraszna-Hurka felé ment (úgy vagyon értésünkre) capitulatióra adtáké meg Krasznahurkát a vagy sem, nem tudhattyuk, és senkitül bizonyossan nem értettük, de a nagy lövéseket sok ízben hallottuk." Viard seregével Krasznahorka alá ment a Lőcsét feladó és labanccá lett Andrássy Istvánnal, aki rá akarta bírni testvérét az átadására. Andrássy György azonban azt üzente testvérének, hogy takarodjon el, mert ágyúval lövet rá. Végül november 26-án Krasznahorka is meghódolt a császáriaknak, de előtte Andrássy elfogatta és börtönbe vetette azt a hadnagyot, akinek Bercsényitől az volt a feladata, hogy megölje őt, ha fel akarná adni a várat. Később Viard egy levelében elismerte, hogy nagy segítség volt számára Krasznahorka feladása.1711-ben Pálffy János részére készült jelentés szerint a krasznahorkai várban a Bebek, Maximilián és Rudolphus nevű ágyúk mellett volt egy „Hess" nevű seregbontó is.

1712-ben az Andrássyak felosztották egymás között a várat: "Mi alább megírt atyafiak, egyenlő megnyugodt elménkkel, mostani állapotunkhoz képest s mind successorinkra nízve kívánván Krasznahorka várában oly rendet tennünk, hogy ne lehessen egy atyafinak is közülünk panaszsza ...  - Andrássi Péter Uram része. Az alsó-vár sorbeli házak, az vigyázó alatt való boltocskától fogvást egész az drabant- és hajdu-házokig, alatta való nagyobb és kisebb, két rendbéli pinczével és az szekérszínnel. - Andrássi István Uram része. Felső-várban az alsó Bebek-bótja, házával együtt, annak pitvara kony hastól, szabók és Gyöngyössi-házaféle, alatta való hármos pinczével, pitvarával, fölötte való Bebek-bótjával. melly is Pacsa felé vagyon. - Andrássi György Uram része. Az közepső-várban nagy grádics mellett lévő kis bolt, az tűkörös ház, ugyan az mellette való ház, az nagy palota és az kápolna, az nagy grádics alatt való pinczével, az deszka-rekesztésig; az felső-várban járó pitvar az nyírfa mellett, konyhának; item az furott pincze, gabonatartó helynek és sáfárháznak. - Andrássi Pál Uram része. Az új épületen való nagyobbik ház, ellenében való nagyobbik házzal és az nagyobbik házból nyíló bottal, és az grádics felett való puszta hely, mellyet közköltséggel boltozás-sal kell megépíteni. Ahhoz adattatik az Páterek és deákok háza, az nagy konyhával és az Pattantyús-bástyával; ugyan az Doboló-bástya alatt való gabonatartó hely. Item, az palota alatt való rekesztés-pincze. - Andrássi Mátyás Uram része, Az örög Úr (b. Andrássy Miklós) házaféle, pitvarostól, ellenében való házzal. Item, a bástya, melly is régenten az leányok háza volt. Sütőház mellett való sáfárház; felső-kapu mellett való kis vigyázó, és az leányok háza alatt lévő pincze, pitvarostól: az kis virágos-kert és az sütőház."  A várőrséget képező hajdúkat közösen fizették, a porkoláb az egész családnak hűségesküt tett.

1770 körül a vár déli tornyát (Doboló-bástya) barokk kápolnává alakíttatta át Andrássy (III.) István. Az 1809-es leltár leltár számbaveszi a várban található ágyúkat: I. Miksa császár nagy bronzágyúját, amely mind közül a legnagyobb, egy névtelen ágyút 1597-ből, három egyforma ágyút, amelyek Bebek Ferencéi voltak 1547-ből. Ezek is közel olyan nagyságúak, mint az 1597-esek.

Az Andrássyak 1812-ig lakták a várat, majd Andrássy (III.) István özvegye, Festetich Mária elhagyta azt. 1817-ben a felsővárba villám csapott, és legrégebbi részei leégtek.  Festetich Mária csak a legszükségesebb javításokat végeztette el, a romos óvárat csak tetővel fedette le (ez így is maradt a 20. század 60-as éveiig). Andrássy (IV.) György egy kisebb családi múzeumot rendezett be a falak között, mely 1857-ben már működött. A 19. század végén és a 20. század elején Andrássy Dénes felújíttatta a várat, majd családi múzeummá alakította át, ami 1906-tól várta a látogatókat. Ő volt a monoki, ill. várhosszúréti ág utolsó férfisarja, és a krasznahorkai vár utolsó tulajdonosa. 1945-ben a Benes-dekrétumok alapján elvették az Andrássyak vagyonát. A vár 1980-tól állami múzeumként működött 2012. március 10-ig, amikor a várhegy oldala kigyulladt és a tűzvész átterjedet a várra is, amely teljesen leégett.  A helyreállítás 2013-ban kezdődött meg, de különböző okok miatt irreálisan hosszúra sikerült. Talán 2026-ban lesz újra látogatható.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor