Várna (szlovákul Varin) település 1235-ben és 1254-ben "Varna" néven szerepel oklevelekben, a nyitrai püspökség által kiállított írás szerint viszont Várnának már 1200-ban plébániája volt. IV. Béla a területet Bána nembéli Mihály lovászmestertől elvette, és a Balassák ősei, Zólyomi Mikó, Detre és Mihály kapták meg tőle 1254 előtt azok árvai váráért. 1267-ben IV. Béla egy peres irat szerint a Balassáknak ítélte többek között "Warna" birtokot is. A nem sokkal később felépülő Óvár várának tartozéka lett.
A település nyugati részén az út mellett egy oklevelekben nem szereplő várhely sáncai találhatók. Juraj Malec és Jozef Moravcik kutatásai szerint valószínűleg középkori várhely lehet az itt talált cserépanyag alapján. Átfogó régészeti kutatás nem volt, ezért csak feltételezések ismertek róla. A helyi hagyomány szerint az 1831-es kolerajárványban elhunytakat a vár területén temették el. Az elhunytak emlékére a Pongrácz család által itt felállított kőkereszt ma is áll.
A vár egykor valószínűleg kör alakú lehetett, de a déli odalát az út építésekor megsemmisítették. A megmaradt rész peremén a sánc még jól érzékelhető, de a bolygatott belső területén falnaknak és épületeknek nincsenek nyomai.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Források: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. III. 1261–1272. (Pest, 1862.); Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. II. 1234–1260. (Pest, 1861.); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet;
Varin település nyugati végén, a Železničná és Hájik usták sarkán található a földvár.
Szélesség: N - 49°12'07.8"
Hosszúság: E - 18°51'26.9"
