Oroszvár, Zichy-Ferraris kastély

Oroszvár Tudor-stílusú kastélya 1841 és 1844 között épült. Építtetője  gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877) volt, aki angol feleségének, Lady Charlotte Stachan-nak szánta. Az építkezés költségeit állítólag felesége hozományából fedezte. A kastély egy korábbi, barokk udvarház részbeni felhasználásával készült, a barokkra jellemző U-alakot megtartva. Ez az épület jól látszik az első katonai felmérés térképén is 1782-85 között (galéria). A kastély terveit Franz Beer bécsi építész készítette, az építkezést Feigler Ignác pozsonyi építőmester irányította.  Az alapkő letételen olyan rangos személyiséget vettek részt, mint Clemens Metternich herceg osztrák kancellár, Johann Adolph Schwarzenberg herceg és Robert Gordon bécsi angol követ. A kastélyt a "magyar Windsor"-nak is nevezték.

Lady Charlotte beleszeretett Andrássy Emánuel grófba, és viszonyukat még Széchenyi István sem vette jó néven: "Charlotte-nál…Üzérkedik az Andrássyjával, fényes nappal!"  A lady követte Andrássyt utazásai során, aki próbálta magát távol tartanai szeretőjétől. Zichy gróf elvált angol nejétől, és kénytelen volt eladni az oroszvári kastélyát testvérének, Zichy-Ferraris Bódognak, hogy kifizesse volt feleségét. Végül Lady Charlotte 1851-ben öngyilkos lett, Zichy a kicsiny somlószőlősi uradalmába költözött, ahol hasonló stílusban építtetett egy kisebb kastélyt (jeleneleg az is elhagyatott és romos).

1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg az oroszvári kastélyt. A Pallas Nagylexikona 1897-ben a következőt ítra a kastélyról: " A windsori kastély mintájára épült várszerü kastély és park, mely özv. Henckel-Donnersmark grófné, szül. Kászonyi Laura tulajdona, a vármegye legszebb épülete. "

Lónyay Elemér gróf 1900-ban vette feleségül II. Lipót belga király lányát, az öngyilkosságot elkövető Rudolf trónörökos özvegyét, Stefánia főhercegnőt.  Lónyay 1906-ban vásárolta meg Oroszvárt, korszerűsítette a kastélyt, és a főrangú pár a teleket itt töltötte.  Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége meggyilkolásukig gyakori vendégek voltak Ororszváron. Lónyay grófot 1917-ben hercegi címre emelték.

Stefánia hercegnő az I. világháború kitörésekor oroszvári kastélyát kórházzá rendezte be, ahol ő maga is segédkezett a sebesültek ellátásában. 1944-ben az idős pár Pannonhalmára menekült, ahol a bencések fogadták be őket, ahol Stefánia 1945 augusztusában elhunyt. A bencések a hercegi párt az oltár mellett helyezték őket örök nyugalomra. Lónyay még 1944-ben a végrendeletében az apátságra hagyta oroszvári kastélyát. Oroszvárt 1947-ben elcsatolták Magyarországtól,   a csehszlovák állam a Benesi-dekrétumok alapján elkobozta a kastélyt. A Pannonhalmi Apátság hiába próbálta meg peres úton visszaszerezni a tulajdonát, a keresetét 2008-ban a Szlovák Alkotmánybíróság elutasította. 

Sisa József leírása a kastélyról: "Az angolos stílusában úttörő jelentőségű kastélyt sajátos kettősség jellemzi: hagyományos, cour d'honneur-ös alapelrendezése – ami az elődépület örökségének tűnik – ellentétben áll festői hatásra törekvő architektúrájával. „Várszerú" megjelenését lapos tetősík, a főpárkányzat lőréses pártázata, valamint az épület fontos pontjait található lőréses saroktornyocskák biztosítják. A középrizalit földszintjéhez bordás boltozatú kocsialáhajtó csatlakozik, melynek emelete lőréses mellvédű terasz. Az épület dobozszerű középtömbjét koronázó, viszonylag kicsi, két lépcsőben vékonyodó torony meglehetősen bátortalan, nem aknázza ki az építészeti formában rejlő lehetőségeket."

Jelenleg  a kastélyt renoválják, 2029-re tervezik az átadását.