s
-->
Oroszvár

Oroszvár területén már az 1. században római tábor épült. A 11-12. században a korábbi római romok felett épült meg a motte tipusú magyar határvár.
Oroszvár, Zichy-Ferraris kastély

Oroszvár Tudor-stílusú kastélya 1841 és 1844 között épült. Építtetője  gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877) volt, aki angol feleségének, Lady Charlotte Stachan-nak szánta.
Köpcsény Óvár

Köpcsény régi vára, amely hasonlít a londoni Tower tornyára, talán még III. Béla idején épülhetett. Királyi várként több fontos esemény színhelye is volt. A törökök 1529-ben és 1683-ban is feldúlták. Jelenleg magántulajdonban van.
Festetics-kastély

Festetics Kristóf a Pethők várkastélyának a helyén 1745-ben kezdte építtetni a mai kastély elődjét barokk stílusban. A mostani kastély kialakítása Festetics (II) Taszilóhoz és nejéhez, Lady Mary Hamiltonhoz köthető.
Lakompak várkastély

Lakompak várkastélyát ErasmusTeuffel építette 1548 és 1552 között egy korábbi vizivár helyén. 1618-ban Esterházy Miklós alakította át reneszánsz várkastéllyá
Fertőd Esterházy kastély

A fertődi Esterházy kastélyt 1762-től kezdi el építtetni Esterházy (Fényes) Miklós herceg.
Bonchida, Bánffy-várkastély

A bonchidai Bánffy-kastélyt egykor Erdély Versailles-ének is nevezték. A tragikus sorsú Bánffy Dénes emelt itt egy négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt 1668-tól. A kastély mai képét a 19. század első felében kapta meg.
Torna Keglevich kastély

A tornai Keglevich kastély egy reneszánsz, erődített rezidenciaként épült fel a 17. században. Több átépítés után jelenleg romos, csak a tető lett felújítva.
Köpcsény várkastély

Köpcsény várkastélyát Liszty János építette és 1668-ra készült el. Birtokolták az Esterházyak és Batthyányok is. Jelenleg néprajzi múzeumnak ad otthont.
Tata: Esterházy-kastély

A tatai Esterházy-kastély a korábbi uradalmi kormányzói ház átépítésével és bővítésével építették ki 1765 és 1780 között. 2018 és 2020 között a kastély teljes felújításon esett át.
Szentantal: Koháry-Coburg-kastély

A mai kastély helyén már a 15. században egy castellum állt, amit a 16. században a törökök ellen megerősítettek és őrhelyként használtak. A 18 században először kétszárnyas, majd négyszárnyas barokk kastéllyá építették át a Koháryak.
Rohonc Batthyány várkastély

A várkastélyt Batthyány II. Ferenc építette egy korábbi ismeretlen elrendezésű castellum helyén, azt átépítve.. Ezt Collato seregei felgyújtották 1621-ben. 1622-ben. Batthyány ennek a helyén egy még hatalmasabb várkastélyt épített, ami 1945-ben teljesen elpusztult. Ma modern beépítés van a helyén.
Kecer

Keceren két kastély található egymástól nem messze, melyeket a Kecer család építtetett a 15. század végén, illetve 1580-82 között. A két kastélyt közös bástyás kőfal vette körül.
Doba Erdődy-kastély

A dobai Erdődy-kastély 1820 és 1839 között épült klasszicista stílusban.
Necpál Justh-kastély

A Justh család két tornyos reneszánsz kastélya 1673-ra készült el. A 18. században a család elhagyta és gazdasági épület lett belőle.
Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt Károlyi György gróf építtette 1844-49 között neoklasszicista, és részben romantikus stílusban.
Görgő: erődített udvarház és a Csáky-kastély

Görgő 1278 óta a Görgey család tulajdona és birtokközpontja volt. A neogót kastélyt Csáky Vidor építtette 1893 és 1895 között.
Reka, Erdődy-Rubido kastély

Reka kastélyát 1650-1663 között építtették az Orehóczyak, és ide helyezték át a kiskemléki uradalom központját.
Márkusfalva kastély

Márkusfalván a reneszánsz várkastélyt Máriássy Ferenc építette 1643-ban. 1772-80 között alakították át rokokó stílusban.
Mihályi

Mihályi négy saroktornyos reneszánsz várkastélya az 1560-70-es években épült.
Homonna várkastélya

Homonna várkastélyáról az első említés viszonylag kései, 1449-ben Giskra emberei foglalták el. A 14. század elejétől egészen 1684-ig a Drugeth családé volt.
Dég: Festetics-kastély

A dégi Festetics-kastélyt Pollack Mihály tervezte és 1802-ben kezdték el építeni. Az egyik első klasszicista épület volt Magyarországon.
Frics

A fricsi reneszánsz várkastélyt 1623 és 1630 között építtette Berthóthy Bálint. Az épület a felvidéki pártázatos reneszánsz egyik kiemelkedő alkotása.
Nádasdladány: Nádasdy-kastély

A nádasdladányi Nádasdy-kastély 1876 ás 1876 között épült historizáló, neogótikus Tudor-stílusban. A kastély műszaki berendezéseit folyamatosan modernizálták. Napjainkban teljesen felújítva várja a látogatókat.
Bodrogszerdahely Vécsey-kastély

A bodrogszerdahelyi Vécsey-kastély a korábbi szerdahelyi vár helyén épült az 1700-as évek elején. A várat a korábbi bortokos szerdahelyi család építhette, de ennek időpontja nem ismert. Először 1670-ben említik, amikor Sporck tábornok császári hadai megszállják.
Pápa

A pápai Esterházy-kastély a középkori vár alapjaira épült. A Garayak építettek vára az 1400-as évek elején. a török korban a várost is megerődítették. 1703-ban részben a császáriak, 1707-ben a kurucok rombolták le.
Borsi (Borsa)

A várkastély 1579 körül épült. II. Rákóczi Ferenc 1676. 03. 27-én itt született.
Gyergyószárhegy Lázár kastély

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Erdély reneszánsz építményeinek az egyik legszebb ékköve. A 15. században kezdték építeni, legutolsó átalakítása 1748-ban volt.
Galánta Esterházy-kastély

A galántai neogótikus Esterházy-kastély elődje egy 1633-ban épült vizivár volt. Ezt a 18. század közepén barokk kastéllyá alakították át, majd Esterházy József 1863-ra Weber tervei alapján neogótikus, reprezentatív kastélyt építtetett a korábbi épület felhasználásával.
Osztroluka kastély

Az osztrolukai kéttornyos reneszánsz várkastélyt Osztroluczky II. Menyhért építtette 1636 és 1641 között.
Pácin

A pácini Mágocsy-várkastély egyik legépebben megmaradt reneszánsz műemlékünk. A kastély 1581-ben készült el.
Zalaszentgrót

Szentgrót vára már 1299 előtt állt. A török korban fontos végvár volt, elbontott köveiből, falait részben megőrizve épült a Batthyány kastély.
Bánhorváti: Platthy-kastély

a bánhorváti Platthy-kastély 1752-ben épült egy 16. századi nemesi kúria helyén.
Kluknó

A kluknói Csáky várkastély előzménye a 16. század közepén épült erődített udvarház volt. A barokk várkastély 1715-20 között épült.
Nagyőr várkastélya

Nagyőr települést az Árpád-kori határőrök alapították. A mostani várkastély elődje a 16. század elején épült, építtetője a Varkocs család volt.
Galánta reneszánsz kastély

Galántán két Esterházy-kastély is található, a régebbi, reneszánsz várkastélyt Esterházy Ferenc alispán építtette a 17. század fordulójánés fia, Esterházy Miklós fejezte be 1609 előtt.
Alsókubin-Mokrágy Abaffy-kastély

Mokrágy reneszánsz kéttornyos várkatélyát 1600 körül építtette Guzith István árvai várnagy. Később az Okolicsányi és Abaffy családok birtokolták.
Mosóc Révay-kastély

A mosóci Révay-kastély 1760 után épült rokokó-klasszicista stílusban.
Vasdobra Tabor kastély

A vasdobrai vártól mintegy 2 km-re található reneszánsz-barokk kastélyt 1469-ben építette Ulrich Pessnitzer stájer zsoldos vezér.
Szendrő várai

Szendrő várának első említése 1355-ből ismert, ekkor királyi vár volt. Később talán ennek a helyén épült fel a Bebek, vagy Alsóvár. A hegyen lévő várat az 1590-es években kezdték el építeni és II. Rákóczi Ferenc romboltatta le 1707-ben.
Szepeskörtvélyes Máriássy kastély

A szepeskörtvélyesi Máriássy-kastély 1596-ban épült reneszánsz stílusban.
Körmend

Körmenden már 1255-ben épült egy torony. A várkastély a 15. század közepén épült. A 18 század közepén barokk kastéllyá alakították át.
Felsőlehota Abaffy-kastély

Felsőlehotán Abaffy György épített reneszánsz kastélyt az 1590-es években.
Tata

Tata vára. A tatai Öregtó partján található vár építtetője Luxemburgi Zsigmond volt.
Keszthely

A keszthelyi végvár a Lackfi István nádor által 1397 előtt épített gótikus templom és monostor megerősítésével jött létre 1550 körül. A templomban a jelenlegi Magyarország legnagyobb gótikus freskótöredékei láthatók.
Kismarton (Eisenstadt)

Kismarton városfalait és várát a Kanizsaiak építették a 14. században. A várat Esterházy Pál építette át reprezentatív kastéllyá.
Zsámbék: Zichy kastély

A zsámbéki volt Zichy kastély helyén valószínűleg már a 12. század végén földvár állhatott, de 1401-ben már biztosan castellum. A törökök építették át végvárrá 1541 után. Kastéllyá építése az 1690-es évektől kezdődött.
Hédervár

Hédervár váráról az első feljegyzés 1314-ből való, de legkésőbb már állnia kellett a 13. század második felében. A várat és várkastélyt 1534-ben Bakics Pál leromboltatta. A vár nem épült fel többé, de a várkastély helyén 1578-ra készült el az új várkastély.
Kistapolcsány várkastély

Kistapolcsány kastélya helyén a 13. században egy kisméretű vár állt, majd a 16. században ezt lerombolva épült meg körülötte egy várkastély. A várat Rákóczi László építette át reneszánsz stílusban. A déli klasszicista szárny a 19. század elején épült.
Alsórámóc várkastély

Egy 16. századi udvarház helyén építette a Cziráky család 1652 és 1677 között a kaputoronnyal ellátott kastélyát. A kastély belső épülete mára eltűnt, csak a külső része maradt meg.
Vinna vára

Vinna várát a középkori oklevelekben Nagymihály váraként nevezték. 1270 után, de 1311 előtt épült. Többször lerombolták, de még az 1750-es években is volt lakható része.
Nagykereki

Kereki vára a 15. században épülhetett, és ezt Bocskai István építette ki 1592 után. 1604-ben itt kezdődött a Bocskai szabadságharc.
Sempte

Sempte várispánságot 1177-ben említik először, de már Szent István épített várat a Vág átkelőjének őrzésére Győrffy György szerint. 1740 után a várat lebontották és egy részét kastéllyá építették át.
Turócdivék Platthy-kastély

A turócdivéky Platthy-kastély kés reneszánsz stílusban épült vagy 1630 körül, vagy 1695-ben. 1745 és 1747 között jelentősen átépítették.
Csejte vára (Čachtice)

Csejte várát a Hontpázmány nembéli Kázmér és fiai építették 1263 után. 1273-ban sikerrel verték vissza II. Ottokár csapatait. Leghírhedtebb tulajdonosa Báthory Erzsébet volt, aki a falai között halt meg fogságban. 1779-ben égett le, azóta rom.
Alsómicsinye Beniczky várkastély

Alsómicsinye késó reneszánsz várkastélyát Beniczky Tamás és neje építtette 1667-ben. Könyöki szerint volt külső fala is, de ez ma már nem látható.
Bazin öregvár

Bazin várát a Hontpázmányok építették. 1543-ig a család kezében volt, majd zálogbirtokosok váltották egymást. A Pálffyak építették át kastéllyá a vár jellegét megszüntetve.
Betlenfalva Thurzó-Faigel-kastély

Betlenfalva reneszánsz kastélyát Petrus Faigel és felesége, Helena Probst építtette 1564-1568-ban. Érdekessége, hogy teljesen hiányoznak róla a védelmi elemek, kizárólag kényelmes rezidenciának épült.
Temesvár

Temesvár már az Árpádok alatt rendelkezett egy fa/föld várral. Később I. Károly, Ozorai Pipó, majd Hunyadi János épít fel a várat. 1723-tól erődvárossá építették át.
Újlak

Újlak várát valószínűleg Csák nembéli Ugrin építette a 14. sz. elején.
Béla várkastély II.

Béla kisebbik várkastélya 1648-ban már állt. Az Erdődyek a 18. században barokkizálták.
Necpál Kék-kastély

A necpáli Kék-kastély a 17. században építették, majd a 18. század sirán barokk-klasszicista stílusban építették át. akkor kapta kék színét is.
Győr vára

A kelta Arrabona területén már a rómaiak is erődőt építettek. Szent István Győr központtal püspökséget és várispánságot szervezett itt 1009-ben.
Devecser

Devecserivárkastélyát Devecseri Choron András építette a 16. század első harmadában. Később az Esterházyak kastéllyá alakították át.
Zsámbék: premontrei templomrom

A zsámbéki templom késő román kori, kora gótikus építészetünk kiemelkedő alkotása és Magyarország egyik legszebb romja.
Sárospatak

Sárospatak várát elsőként V. István 1262-ben kelt oklevele említi, de a kutatások szerint ez az újhelyi várat jelölte. A most ismert vár magját a Vörös-tornyot a Pálócziak építették a 15. század végén.
Vasdobra várrom

A vasdobrai várat a szentgotthárdi apátság építette IV. Béla parancsára 1266 előtt. A vár végleges pusztulása II. József tető adójának volt köszönhető.
Németújvár vára

Németújváron a Kőszegi-család őse épített egy monostort és talán egy favárat 1157-ben. Tőlük vette el III. Béla, aki egy kővárat épített a hegycsúcson. A vár a tatároknak is ellenáll. A Batthyány-család 1524-ben kapta meg II. Lajostól.
Fertőrákos

Fertőrákos már a rómaiak alatt lakott volt, itt található Magyarország egyetlen Mithrász szentélye. Legelső említése 1190-ből való, ekkor ad villam Racus néven említik. Rákos várának építése Kőszegi Miklós győri püspökhöz köthető. Ez valamikor 1311 után történhetett. A ma is látható városfalak későbbiek.
Berzence

Berzence vára valamikor 1377 után épülhetett, de 1444-ben már biztosan állt. 2021-ben megkezdődött a romok kiásása.
Nagybiccse

A nagybiccsei várkastélyt Thurzó Ferenc építette 1571 és 1574 között egy korábbi vizivár helyén. Fia, György 1601-ben egy késő reneszánsz Nászpalotát épített a kastély mellé.
Zólyom: Anjou-vár

A Zólyom városában található várkastélyt I. (Nagy) Lajos építtette vadászkastélynak, mellékrezidenciának . A vár a törökellenes harcok alatt a bányavárosokat védte. Védműveit II. Rákóczi Ferenc parancsára rombolták le 1706-ban.
Zayugróc várkastély

Zayugrócon a Zay család épített erődített udvarházat a 16. században, amit 1613-ban reneszánsz várkastéllyá bővítették. 1904-ben romantikus átépítésen esett át.
Battyán várkastélyának helye

Battyán várkastélyát Tárkányi István építette 1648-1650 között. A Rákóczi-szabadságharcban súlyosan megsérült, részlegesen építették újjá. Véglegesen 1967-ben bontották le.
Bacskó várkastély

Bacskó romos kastélyának a helyén a Bocskaiak castelluma állt. Ez a 15. században épülhetett. Ez elpusztult a Wesselényi összeesküvés leverésekor és a Thököly-féle harcok alatt.
Hollólomnic

Hollólomnic erődített várkastélya a 15. század végén épülhetett és a 17. században már elhagyták tulajdonosai.
Gyula

A gyulai várat Maróthi János macsói bán kezdte el építeni 1403 után, a gótikus téglavár 1445-re készült el.
Késmárk

Késmárkot 1251-ben említi először oklevél, amikor IV. Béla német telepeseket telepített ide. Várát a Szapolyai testvérek építették fel a városon belül 1462-65 között. 1579-től a Thökölyek birtoka volt.
Árva vára

Árva várát a tatárjárás után a Balassák ősei építették. A vár a Thurzók birtoklása alatt élte fénykorát. Jelenleg múzeum.
Szklabinya

Szklabinya várát a Balassák építették 1262 és 1309 között. A várat 1527-ben a Révay-család kapta meg és a 20. századig birtokolták.
Holics

A morva határon álló Holics várának első említése 1205-ből ismert Wywar [Újvár] néven. 1739-ben Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg Czobor Józseftől, és a Habsburg család nyári kastélyává alakította át.
Bátorkő

Bátorkő építésének ideje nem ismert. 1271-ben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó oklevélben szerepel a Tikolföld a Várad erdővel, ami talán a várra utal.
Szádvár

A vár első ismert említése ("castrum nostrum Zard") 1268-ban V. István oklevelében olvasható. A vár pusztulása Aeneas Caprara Thököly ellen hadjárata alatt 1685-ben következett be.
Szigetvár

Szigetvár várának magja 1423 után épült az Almás patak árterének egyik dombján. Építtetője Szigeti Antimus lehetett. A vár az 1566-os ostromáról híresült el, Zrínyi Miklós és a védők önfeláldozása máig példaértékű.
Szarvaskő vára

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. Egy 1616-os forrás szerint akkor már rom.
Kabold (Kobersdorf)

Kabold várát 1222-ben építette Botus fia Pósa. 1670. április 26-án Kéry Ferenc a vár ura elfogatta az itt találkozó Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet.
Érd

Az érdi Kutyavár megegyezik az 1417-ben említett Diód castelummal. A legenda szerint Mátyás király vadászainak és vadászkutyáinak volt a kastélya.
Öreglak: Lak vára

Lak település első említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékből származik. Várát először 1464-ben említik, mint Laki Thúz János birtokát.
Torna vára

1357-ből származik az, az oklevél, melyben I. (Nagy) Lajos király engedélyt adott a Tekus nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek.
Márévár

A vár első említése 1316-ból való. A 17. században már rormos és elhagyatott. Az utolsó magyarországi várostrom is itt volt, 1956 novemberében egy szovjet tank lőtte az itt meghúzódó szabadságharcosokat.
Stomfa várkastély

Stomfa várát 1271-ben a cseh Ottokár lerombolta. A Pálffyak építettek a helyén várkastélyt a 17. században, amit a Károlyiak alakítottak át kastéllyá a 19. században.
Kőröshegy: Szent Kereszt templom

Báthori György építtette 1494 körül a ferenceseknek. A török Somogy megyei hódításakor romos lett, a 18. század közepén újították fel, de csak a templom részt.
Modor (Modra)

Modor neve1158-ban II. Géza oklevelében tűnik fel először. A város falai 1610 és 1643 között épültek.
Szomolány várkastélya (Smolenice)

Szomolány vára a legfiatalabb a Kis-Kárpátokban épült várak közül: valamikor a 15. század közepén épülhetett. A vár környékén volt a híres szomolányi csata 1704-ben. 1809-ben leégett, majd a 20. század elején-közepén neogótikus várkastély épült a régi vár helyén.
Esztergom

Esztergom várhegyén már a kelták és rómaiak is erődítményt építettek. A magyar történelem egyik legmeghatározóbb vára, amely az Árpádok alatt főváros is volt. Talán a legtöbbet ostromolt magyar vár.
Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróváron három erődítés is állt az idők folyamán: római katonai tábor és vicus, Moson ispáni vára és a magyaróvári vár. Ezek közül ma már csak az óvári várat láthatjuk, amelynek az elődje 1250 körül épült.
Hrussó

A várat Csák Péter nádor építette 1274 körül. A kis várnak a története hatalmaskodásokkal, perekkel és gyilkosságokkal van tele. A vár 1708-ban pusztult el Heister csapatai által.
Pozsony vára

Pozsony ispáni vára Szt. István idejében épült, a morva várnak nincsenek bizonyítható nyomai a kutatások mai állása szerint. Pozsony várát a történelme során nagyon sok támadás érte. Fénykorát Mária Terézia uralkodása alatt érte el.
Valpó

A várat 1405 után kezdte el építeni a Maróti család. A törökök 1543-ban elfoglalták és csak 1687-ben szabadult fel.
Rohonc vára

Rohonc várának első említése 1288-ból ismert. A Kőszegiek vára volt.A története során több ostromot vészelt át, de 1621-ben Collato csapatai lerombolták a korszerűtlen váracskát. többé nem is épült fel.
Gímes (Ghymes)

Gímes várát a Forgáchok őse, a IV. Bélát menekítő Ivánka fia András építette 1253 előtt, a tatárjárás után. Csák Máté elfoglalta, majd királyi vár lett. A Forgáchok Mária királynőtől kapták vissza, és rövidebb szünetekkel az 1800-as évek közepéig használták.
Bossány várkastély

A nagybossányi reneszánsz várkastélyt a Bossányi család építette1550 körül gy korábbi udvarház kibővítésével.
Tőketerebes Parics-vár

Terebes, vagy régebbi nevén Parics vára a 13. század második felében épült, ekkor még fából. 1686-ban Thököly parancsára robbantják fel, azóta rom.
Királyhelmec Csonkavár

Királyhelmecen a Pálócziak építettek egy nemesi kúriát 1414 után, és 1526-ig ők is birtokolták. 1548-ban rendelik el a lebontását, de valószínűleg csak 1558-ban pusztult el.
Pocsaj, Rákóczi castellum

Egy korábbi földvár helyén építette a 4 sarokbástyás, erődített udvarházát I. Rákóczi György 1641-től. 1660-ban a törökök pusztították el, majd újjáépítették. Ma már csak egy pince emlékeztet a várra.
Székelyhíd

Székelyhíd várát a Zólyomi család építette 1460 után. A palánkvárat 1638-től I. Rákóczi György építtette ki erős végvárrá. 1665-ben a vasvári béke értelmében lerombolták.
Arad

Arad várát a törökök építették 1554 és 1556 között. Ettől a vártól keletre épült fel 1763 és 1783 között a mostani vár. Sáncaiban végezték ki 1849 szeptemberétől a magyar honvédsereg tábornokait, ezredeseit, szám szerint 17-et.
Világos templomrom

Világoson a Strada Vasile Alecsandri utcában található a település egykori plébániatemplomának romja. Története nem kutatott.
Béla: Gersei Pethő várkastély

Bela településen a tulajdonos Gersei-Pethő család építette fel várkastélyát 1605-ben.
Csetnek vára

1432-ben a Csetnekiek várépítési engedélyt kaptak Zsigmond királytól. A mai vár viszont csak a 16. században épült, nincs okleveles adat elődjéről.
Márkusfalva Máriássy-vár

1507-ben kapott engedélyt Máriássy István, hogy az udvarházát kibővítse, de ő erődítés építésébe kezdett, amit Lőcse és a király is sérelmezett.
Blatnica

Blatnica várát Doncs zólyomi ispán építhette 1323 előtt. A vár végig birtokközpontként funkcionált, mígnem 1760-ban leégett és végleg elhagyták.
Szulyó vára

A szulyói sziklákon a régészeti kutatások alapján már a tatárjárás körül lehetett legalább egy őrtorony. A várról az első írásos adat 1336-ból ismert. 1780-ban még két hajdú őrizte.
Mosóc templomrom

A mosóci kora gótikus templom a 13. század végén épült. 1912-13-ban statikai okok miatt lebontották.
Osztroluka templomrom

Osztroluka középkori templma a 13. század végén, 14. század elején épült. A török korban megerődítették.
Zsolnalitva

Zsolnalitva várát a Balassák építették a 13. század utolsó harmadában. a 18. század végén elhagyták és romlásnak indult.
Sümeg: püspöki palota

A kastély elődjét a 17. század közepén építette széchenyi püspök. Ezt Padányi Bíró Márton bővíttette ki 1748 és 1755 között.
Murány

Murány sziklavára a tatárjárás után, de 1271 előtt épült királyi vár volt. 1299-ben már rom, csak a 15. század közepén épül fel újra.
Ipolydamásd: Damásdi vár

Damásd várát 1339 és 1342 között I. Károly király építtette vadászkastélynak. Ez 1543-44-ben elpusztult, majd a törökök építik fel ismét 1581-ben.
Jókő

Jókő várát az Abák építették 1267 után. Birtokolta Csák Máté,. volt királyi vár és volt morva zálogban. Zsigmondtól Stibor vajda kapta meg, majd a 15. században az Országh családé lett A 16. századtól az Erdődyeké, végül a 19 században a Pálffyak szerezték meg. az omladozó várat.
Korlátkő

Korlátkő építésének ideje nem ismert, valószínű, hogy a 13. század második felében építhették. Feladata a cseh-morva határ őrzése és a kereskedelmi útvonal ellenőrzése volt. 1740-ben még néhányan lakták, utána a környékbeliek hordták szét a köveit.