A Szent György rotunda a 12. században épült. Szakolca legrégebbi épülete.
Szakolca Árpád-kori várának nyomai a Kálvária dombon találhatók, a Szt. György rotundával szemben. A vár árkai ma is jól kivehetők.
Szakolca 1372-ben lett királyi város, ez után indult meg a falainak építése, amely a 15. században fejeződött be. A város sokat szenvedett a huszitáktól, erdélyi seregektől, kurucoktól, morváktól, császári hadaktól
A Szakolca főterén álló Szt. Mihály plébánia-templom és Szent Anna kápolna az 1370-80-as években épült gótikus stílusban.
A morva határon álló Holics várának első említése 1205-ből ismert Wywar [Újvár] néven. 1739-ben Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg Czobor Józseftől, és a Habsburg család nyári kastélyává alakította át.
Szentgyörgy városát 1603 és 1647 között vették körül falakkal. III. Ferdinánd 1647-ben szabad királyi város rangra emelte.
Bazin várát a Hontpázmányok építették. 1543-ig a család kezében volt, majd zálogbirtokosok váltották egymást. A Pálffyak építették át kastéllyá a vár jellegét megszüntetve.
Modor neve1158-ban II. Géza oklevelében tűnik fel először. A város falai 1610 és 1643 között épültek.
Bazin mezőváros falairól az első feljegyzés a 15. század végéről ismert. 1615-től lett kamarai mezőváros, ekkor lett joga kőből városfalak építésére. A falakat egészen 1670-ig építették.A Rákóczi-szabadságharc után már nem tartották karban a városfalakat és megkezdődött a lassú pusztulásuk.
Berencs várát az Abák építették 1251 és 1260 között. A 17. század végén égett le villámcsapás következtében.
Szomolány vára a legfiatalabb a Kis-Kárpátokban épült várak közül: valamikor a 15. század közepén épülhetett. A vár környékén volt a híres szomolányi csata 1704-ben. 1809-ben leégett, majd a 20. század elején-közepén neogótikus várkastély épült a régi vár helyén.
Detrekő várát V István építette 1271 után. Az első ostroma 1273-ban volt, a védők sikeresen verték vissza a cseh támadókat. Az utolsó tulajdonosai a Pálffyak voltak.
Szentgyörgy városa melletti Szentgyörgy várat a Hontpázmány nemzetség Szentgyörgyi ága építette 1295 előtt. A vár egyszerű birtokközpont volt, soha nem töltött be jelentősebb szerepet a magyarság történelmében. 1663-ban Érsekújvár ostroma alatt egy török/tatár rajtaütésben pusztult el és nem is építették újjá.
Pozsony ispáni vára Szt. István idejében épült, a morva várnak nincsenek bizonyítható nyomai a kutatások mai állása szerint. Pozsony várát a történelme során nagyon sok támadás érte. Fénykorát Mária Terézia uralkodása alatt érte el.
Bajmóc vára valamikor 1297 előtt épült, építtetői a Hontpázmány nembéliek voltak. Birtokolta Csák, Máté, Corvin János, a Szapolyaiak, Thurzók és a Pálffyak is.
Sztrecsény várának pítési ideje nem ismert, valaminkor a 13-14. század fordulóján épülhetett. Pusztulása 1674-ben és 1698-ban következett be.
Érsekújvár várának elődjét a török veszély miatt építette az esztergomi érsek 1545-ben, amit 1580-ban egy modern, hatszögletű olasz bástyás erődítmény váltott le. A palánkvárat 1724-ben bontották le, de rövid fennállása alatt számtalan ostromnak és harcnak volt a helyszíne.
Vöröskő várát 1230 után építette III. Béla lánya, I. Ottokár özvegye. 1580-as években lett Pálffy birtok. Az egyik legépebben megmaradt felvidéki vár.
Vágújhely eredeti temploma a 13. század közepén épülhetett. Stibor vajdához és fiához köthető a gótikus templom építése. A templomot bizonytalan időben védelmi célokból masszív kőfallal vették körül.
Nagyszombat városának erődítéseiről már 1258-ból van adat. A téglalap alakú várost körölbelöl 42 toronnyal megerősített magas fal vette körül az 1840-es évekig.
Blatnica várát Doncs zólyomi ispán építhette 1323 előtt. A vár végig birtokközpontként funkcionált, mígnem 1760-ban leégett és végleg elhagyták.
Jókő várát az Abák építették 1267 után. Birtokolta Csák Máté,. volt királyi vár és volt morva zálogban. Zsigmondtól Stibor vajda kapta meg, majd a 15. században az Országh családé lett A 16. századtól az Erdődyeké, végül a 19 században a Pálffyak szerezték meg. az omladozó várat.
