s
-->
Gyulafirátót - Premontrei kolostorrom

A muhi csatában elesett Rátold nembéli Mátyás esztergomi érsek alapította 1239 előtt.
Gyula: ferences kolostorrom

Gyula ferences templomát és rendházát 1420 és 1452 között építtette Maróthi János macsói bán, vagy fia László.
Gyula

A gyulai várat Maróthi János macsói bán kezdte el építeni 1403 után, a gótikus téglavár 1445-re készült el.
Bélagyulafalva templom

Turócbéla gótikus temploma 13. század harmadik harmadában, vagy a 14. század első felében épülhetett.
Gyulakeszi temető

Gyulakeszi temetőjének területén állhatott az 1544-ben említett Gyulaffy erődített udvarház ("fortalicium").
Borosjenő

Borosjenő várának első említése 1295-ből ismert. A 16-17. századokban végvár volt, az 1650-es években reneszánsz várkastéllyá alakították át.
Kistapolcsány várkastély

Kistapolcsány kastélya helyén a 13. században egy kisméretű vár állt, majd a 16. században ezt lerombolva épült meg körülötte egy várkastély. A várat Rákóczi László építette át reneszánsz stílusban. A déli klasszicista szárny a 19. század elején épült.
Világos

Világosvárat a 13. század második felében építhették, első említése 1318-ból ismert. 1702-ben a romos várat felrobbantották.
Boldogkő

Boldogkő váráról az első írásos emlék 1295-ből maradt fenn. Valószínűleg a Tomaj nemzetség építette.
Arad

Arad várát a törökök építették 1554 és 1556 között. Ettől a vártól keletre épült fel 1763 és 1783 között a mostani vár. Sáncaiban végezték ki 1849 szeptemberétől a magyar honvédsereg tábornokait, ezredeseit, szám szerint 17-et.
Siklós

Siklós vára a tatárjárás után épült. 1401-ben öt hónapig itt raboskodott Luxemburgi Zsigmond.
Szentjobb apátság és vár

Szentjobb településen I. László alapított bencés apátságot még fából, amit később Álmos herceg kő monostorrá építtetett át. 1475-ben már megerődítik a monostort, majd az 1550-es években várrá alakítják át.
Solymos

Solymos várát 1278 előtt építette Gutkeled nembéli Málcai Pál szörényi bán. A várat 1788-ban hagyta el a katonaság, azóta pusztul.
Csábrág

Csábrág várának eredeti neve Litva volt, sőt ilyen névvel 2 vár is volt egymástól pár km-re.
Mánfa

Mánfa temploma a 12. században épült, majd a 13. és 15. századokban bővítették.
Göd Árpád-kori földvár

Okleveles adat nem ismert a várról. A feltárás során 12-13. századi cserepek kerültek elő. Ekkor a Gyula-Zsombor nemzetség volt a falu birtokosa.
Léva

Léva vára a 13. század végén épülhetett. Birtokolta Csák Máté, Dobó István, volt királyi és királynéi vár, végvárként védte a bányavárosokat a török ellen. 1708-ban a kurucok teszik tönkre, nehogy a labancok használni tudják.
Uppony Dedevár

Uppony Dedevárról nincs okleveles adat. A kutatók az Árpád-korra teszik az építését.
Fehérvárcsurgó Aranyhegy

Fehérvárcsurgó Aranyhegyen egy oklevelekben nem említett, valószínűleg torony romja található. Jelenleg nem lehet korszakhoz kötni.
Varasd

Varasdon már a 12. században állt vár, de ennek helye nem ismert. A 15. század elején kezd épülni a mai vár. A 16. században jelentősen megerődítették a török veszély miatt.
Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt Károlyi György gróf építtette 1844-49 között neoklasszicista, és részben romantikus stílusban.
Kerekikál földvár

A Kereki-dombon az avatott szem még nyomokban felfedezheti egy kettős földsánc maradványait, melyet a régészeti leletek kb. 3000 évvel ezelőttre, a bronz kor végére, vagy a vas kor elejére datálnak. Feltételezhető, hogy a Kál horka nemzetség is itt ütötte fel tanyáját és ebből a földvárból indult hadjárataira.
Szent Katalin domonkos apácakolostor
Veszprém

A veszprémi Sznet Katakin apácakolostort 1239-ben alapította a veszprémi püspök. IV. Béla lánya Szent Margit itt töltötte gyermekéveit.
Veszprémvölgyi apácakolostor

A veszprémvölgyi apácakolostort Szt. István alapította 1002 előtt, vagy 1015-16 környékén. A legenda szerint itt készült a koronázási palást Gizella királyné közreműködésével.
Döbrököz

A Tolna megyei Döbrököz vára a Kapos partján egy alacsony dombra épült. Első okleveles említése 1309-ből ismert.
Mecseknádasd: Szt. István templom

A mecseknádasdi Szt. István templom a XIII. század harmincas éveinek elején épülhetett, amit a következő századokban bővítettek és erődítettek.
Borsi (Borsa)

A várkastély 1579 körül épült. II. Rákóczi Ferenc 1676. 03. 27-én itt született.
Szerencsi vár

A szerencsi vár 1557-58 telén épült. A Rákóczi család felemelkedését megalapozó Rákóczi Zsigmond rezidenciája volt.
Öreglak: Lak vára

Lak település első említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékből származik. Várát először 1464-ben említik, mint Laki Thúz János birtokát.
Balatonszemes: Bolondvár

A balatonszemesi Bolondvárat a törökök építették 1570-ben a fonyódi és tihanyi magyar végvárak szemmel tartására. Mára csak a déli árkai maradtak fenn.
Hont vára

A mára már teljesen eltűnt Hont ispáni fa/föld várát a későbbi Szent Istvánt karddal felövező Hont és Pázmány lovag építhette. A vár a 13. század végén elpusztult.
Gerennavár (Szilvásvárad)

A várról okleveles adat nem maradt fenn. A 14-15-ik századokban használhatták.
Torna vára

1357-ből származik az, az oklevél, melyben I. (Nagy) Lajos király engedélyt adott a Tekus nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek.
Visegrád: Fellegvár

Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyett. IV. Béla feleségének ékszereiből építette a várrendszert, amely 1259-re már kész volt.
Pozsony: Klarisszák temploma

III. András 1297-ben alapította a pozsonyi klarissza rendet, amelyet 1782-ben II. József oszlatott fel. A távozó apácák egy máig ismeretlen helyen elfalazták Árpád-házi Szt. Margit csontjait.
Lakompak várkastély

Lakompak várkastélyát ErasmusTeuffel építette 1548 és 1552 között egy korábbi vizivár helyén. 1618-ban Esterházy Miklós alakította át reneszánsz várkastéllyá
Jásd: Márkusvár

A Jásd határában álló földvár építésének ideje nem ismert. Nováki Gyula feltételesen u.n. motte típusú Árpád-kori várnak azonosította.
Papkeszi: Körmösd vár

Papkeszi határában egy földvár maradványai találhatók. Építőjéről nincs adat, egy 1352-es oklevél Körmösd várként nevezi meg az egykori vár helyét.
Zengővár

"... megállapítható, hogy a Zengő tetején egy árokkal, sánccal övezett, kő tornyos, 13. századi erősség állt... Figyelembe véve azt, hogy Zengővár utaktól, településektől távol, nagy relatív magasságban és a pécsváradi apátság birtokán helyezkedik el, az a legvalószínűbb, hogy mentsvárnak épült."
Kemendollár: Kemend vára

Kemend vára a tatárjárás után épült. 1692-ben már elhagyott várként írnak róla.
Szakolca városfalak

Szakolca 1372-ben lett királyi város, ez után indult meg a falainak építése, amely a 15. században fejeződött be. A város sokat szenvedett a huszitáktól, erdélyi seregektől, kurucoktól, morváktól, császári hadaktól
Bakabánya: városfal és erődített templom

Bakabánya első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelének átiratában olvasható villa Baka néven. Egyike volt az alsó-magyarországi bányavárosoknak. A 15. század közepén gótikus templomát kőfallal erősítették meg, majd a török veszély miatt előbb palánkfallal, majd kőfallal védték a települést.
Dombóvár Szigeterdő

Dombóváron, a Szigeterdőben található egy 1272 előtt épült tégla lakótorony és földvár sánca. A vár építője nem ismert. A 16. század elején pusztult el. Helyén 2013-ban Árpád-kori lakótorony rekonstrukció épült.
Hetvehely Öregtemplom

Hetvehelyről egészen 1542-ig nincs semmiféle írásos adat. A templomának formája és kialakítása viszont egy Árpád-kori, 13. századi kis falusi templomot mutatnak, amit a 14. században néhány gótikus elemmel egészítettek ki.
Esztergom: Bakócz-kápolna

Az esztergomi Bakócz-kápolna az első egyházi épület, amit a reneszánsz jegyében építettek. 1823-ban a lebontott Szt. Adalbert székesegyház helyén épülő klasszicista bazilikába helyezték át.
Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróváron három erődítés is állt az idők folyamán: római katonai tábor és vicus, Moson ispáni vára és a magyaróvári vár. Ezek közül ma már csak az óvári várat láthatjuk, amelynek az elődje 1250 körül épült.
Zsiványtorony

A Felsőkosztolány határában álló torony a Zsitva völgy útvonalának őrzésére és vámszedő helyként épülhetett a 14. században. Pusztulásának oka és ideje nem ismert. A terület a hrussói várhoz tartozott.
Diósjenő Csehvár

Jenő váráról már a 13. század végéről van adat, ekkor IV. László elcseréli Szádvárral. A vár az Árpád-kor végén elpusztulhatott, csak a 15. században bukkan fel újra, de 1524-ben már nem említik.ő negyedére
Hrussó

A várat Csák Péter nádor építette 1274 körül. A kis várnak a története hatalmaskodásokkal, perekkel és gyilkosságokkal van tele. A vár 1708-ban pusztult el Heister csapatai által.
Rohonc Batthyány várkastély

A várkastélyt Batthyány II. Ferenc építette egy korábbi ismeretlen elrendezésű castellum helyén, azt átépítve.. Ezt Collato seregei felgyújtották 1621-ben. 1622-ben. Batthyány ennek a helyén egy még hatalmasabb várkastélyt épített, ami 1945-ben teljesen elpusztult. Ma modern beépítés van a helyén.
Bazin öregvár

Bazin várát a Hontpázmányok építették. 1543-ig a család kezében volt, majd zálogbirtokosok váltották egymást. A Pálffyak építették át kastéllyá a vár jellegét megszüntetve.
Nagygeresd Szt. István király templom

A templom a 13. század közepe előtt épült. A 14-15. századokban gótikusan átépítették a hajóját. A 16-17. századokban az evangélikusok használták, ekkor reneszánsz falfestéssel díszítették. A 18. században kapta a barokk jellegét.
Uppony Földvár

Uppony Földvárról nincs okleveles adat. A kutatók az Árpád-korra teszik az építését.
Sajóivánka

Sajóivánka várhelyét az 1980-as években találta megy Nováki Gyula és Sándorfi György. Okleveles adat nem ismert róla, de a leletek alapján a 13. században használták és talán a husziták vadnai várának elővára is lehetett.
Sajóvelezd

Sajóvelezd várát először 1362-ben említik, de Fügedi Erik szerint egy 1284-es név oklevél szintén erről a várról szólhat. Pusztulásának sem ideje, sem módja nem ismert.
Szent Miklós templomrom

A veszprémi Szent Miklós szeg városrész 13. század elején épült plébániatemploma. 1550-ben már romnak írják le.
Erdőd ( Erdut)

Erdőd várának első említése 1472-ből ismert, de 1453 után épülhetett. A törökök 1526-ban foglalták el, és kisebb megszakításokkal 1687-ig birtokolták.
Csicsva vára

Csicsva várát 1309 és 1316 között építhették a Rozgonyiak ősei. A Thököly, majd Rákóczi szabadságharcokban pusztult el.
Zólyom Pusztavár

Zólyom Pusztavár legrégebbi része a 12. század közepén épülhetett. A két különálló részből álló vár az Árpádok és Anjouk kedvelt tartózkodási helye volt vadászataik alkalmával. A várat a 15. század közepe után elhagyták.
Frics

A fricsi reneszánsz várkastélyt 1623 és 1630 között építtette Berthóthy Bálint. Az épület a felvidéki pártázatos reneszánsz egyik kiemelkedő alkotása.
Hollólomnic

Hollólomnic erődített várkastélya a 15. század végén épülhetett és a 17. században már elhagyták tulajdonosai.
Tiszaalpár

Tiszaalpár Várdombon lévő földvár a 12. században épülhetett egy bronzkori erődített település helyén. A tatárjáráskor pusztulhatott el.
Tihany Óvár

A tihanyi Óvár a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. A leletek szerint a kelta, avar és a korai Árpád-korban is használták.
Tihany Csúcshegy

A tihanyi Csúcshegyen egy 13. századi toronynak és körítőfalainak nyomai találhatók. Talán ez volt az oklevelekben is említett tihanyi királyi vár. Sajnos komoly kutatás még nem volt.
Árpás Szt. Jakab apostol templom

Áprás 1251-ben épült temploma a román átmeneti stílusu téglatemplomok ritka példánya. A 16. századtól premontrei apácák, majd klarissza nővérek birtoka volt.
Nagyszalonta

Szalonta palánkvárát már 1560-ban említik. 1606-ban Bocskai telepít ide hajdúkat, ők 1622 és 1636 között építik a várat. 1658-ban II. Rákóczi György leromboltatja.
Podolin erődített kolostor

A podolini erődített kolostor és templom 1642 és 1651 között épült. Falai között megfordult II. Rákóczi Ferenc is bécsújhelyi szökése után. Gimnáziumában tanult Krúdy Gyula.
Csetnek vára

1432-ben a Csetnekiek várépítési engedélyt kaptak Zsigmond királytól. A mai vár viszont csak a 16. században épült, nincs okleveles adat elődjéről.
Necpál Kék-kastély

A necpáli Kék-kastély a 17. században építették, majd a 18. század sirán barokk-klasszicista stílusban építették át. akkor kapta kék színét is.
Ágasvár

Ágasvár a tatárjárás után épült, de még 1265 előtt. A 15. századi oklevekben már csak várhelyként szerepel.
Szentantal: Koháry-Coburg-kastély

A mai kastély helyén már a 15. században egy castellum állt, amit a 16. században a törökök ellen megerősítettek és őrhelyként használtak. A 18 században először kétszárnyas, majd négyszárnyas barokk kastéllyá építették át a Koháryak.
Székesfehérvár: Nagyboldogasszony-bazilika

Szent István király kezdi el építeni temetkezési helyéül a Szűz Máriának szentelt egyházat feltehetően 1018 után. A Magyar Királyság legfontosabb szakrális épülete volt 1543-ig. 1601-ben lőporrobbanás döntötte le, többé nem is épült újjá.
Brinje - Sokolac - Sólyomkő

Brinje várának egyes részei a 14. században épültek, de kiépítése a 15. században történt. 1530-as évektől fontos végvár lett. A 19. században elhagyták és köveit széthordták.
Budapest: Szent Zsigmond templom

A budavári Szent Zsigmond-templomot, vagy másik nevén Kisebb Szűz Mária-prépostságot Luxemburgi Zsigmond építtette 1410 és 1424 között. 1767-ben bontották le.
Krivádia: Perényi-torony

Krivádia mellett Perényi Péter erdélyi vajda építette a tornyot vámszedő helyként.