Az erődített templom udvarán álló Szt. Antal gótikus kápolna már említve van az 1332-ik évi pápai tizedjegyzékben. A Szt. László templomot Stibor vajda építtette 1393-tól. Az épületegyüttest 10-12m magas vastag várfal veszi körül.
Csejte várát a Hontpázmány nembéli Kázmér és fiai építették 1263 után. 1273-ban sikerrel verték vissza II. Ottokár csapatait. Leghírhedtebb tulajdonosa Báthory Erzsébet volt, aki a falai között halt meg fogságban. 1779-ben égett le, azóta rom.
Léka vára az 1200-as években épült a Gyöngyös-patak felett emelkedő várhegyre.
Berencs várát az Abák építették 1251 és 1260 között. A 17. század végén égett le villámcsapás következtében.
Jókő várát az Abák építették 1267 után. Birtokolta Csák Máté,. volt királyi vár és volt morva zálogban. Zsigmondtól Stibor vajda kapta meg, majd a 15. században az Országh családé lett A 16. századtól az Erdődyeké, végül a 19 században a Pálffyak szerezték meg. az omladozó várat.
Vágújhely eredeti temploma a 13. század közepén épülhetett. Stibor vajdához és fiához köthető a gótikus templom építése. A templomot bizonytalan időben védelmi célokból masszív kőfallal vették körül.
A legújabb kutatások szerint valamikor közvetlenül a tatárjárás után épült a vár legrégebbi része.A várat birtokolták az Újlakiak, Thurzók, Csákyak, Bercsényiek.
Revistye vára a 14. század elején épült. A kis sziklavár a Garam völgyét ellenőrizte. 1792-ben hagyták el végleg, azóta romos.
A vár építési ideje nem ismert, első említése 1336-ból ismert castrum Hedreh néven. A Rákóczi szabadságharc alatt többször gazdát cserélt, utolsó ostroma 1707-ben volt. Utána elhagyták a romos várat.
Sirok várát az Aba nemzetség építette valamikor a 13. század végén. Alsóvárát Guthi Országh Kristóf építette 1561-62-ig bezárólag.
Cseklész első okleveles említése 1209-ből való. A vár 1290-es években épülhetett, építője a Hont-Pázmény nembéli Bököny fia Bököny lehetett. Érdekessége, hogy a várat Csák Máté pénzért vásárolta meg. A vár 1511-ben már romos, 1633-ban már nem is említik.
Beckó (Bolondóc) vára a 11-12. században épülhetett. Anonymus Gestájában már említi. Leghíresebb tulajdonosa Stibor vajda volt. 1729-ben egy tűzvészben pusztult el.
A morva határon álló Holics várának első említése 1205-ből ismert Wywar [Újvár] néven. 1739-ben Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg Czobor Józseftől, és a Habsburg család nyári kastélyává alakította át.
Léva vára a 13. század végén épülhetett. Birtokolta Csák Máté, Dobó István, volt királyi és királynéi vár, végvárként védte a bányavárosokat a török ellen. 1708-ban a kurucok teszik tönkre, nehogy a labancok használni tudják.
Szomolány vára a legfiatalabb a Kis-Kárpátokban épült várak közül: valamikor a 15. század közepén épülhetett. A vár környékén volt a híres szomolányi csata 1704-ben. 1809-ben leégett, majd a 20. század elején-közepén neogótikus várkastély épült a régi vár helyén.
Tapolcsány várát Csák Máté építette a 14. század elején. Első említése 1318-ból ismert. Később a Szécsényiek, Országhok, Forgáchok is birtokolták. A váron még 1925-ben is volt építkezés a tulajdonosok részéről.
A nagybiccsei várkastélyt Thurzó Ferenc építette 1571 és 1574 között egy korábbi vizivár helyén. Fia, György 1601-ben egy késő reneszánsz Nászpalotát épített a kastély mellé.
Temesvár már az Árpádok alatt rendelkezett egy fa/föld várral. Később I. Károly, Ozorai Pipó, majd Hunyadi János épít fel a várat. 1723-tól erődvárossá építették át.
Sempte várispánságot 1177-ben említik először, de már Szent István épített várat a Vág átkelőjének őrzésére Győrffy György szerint. 1740 után a várat lebontották és egy részét kastéllyá építették át.
