Nógrád vára egyike a legidősebb várainknak. Oklevélben előszöt 1108-ban tűnik fel a neve Novgradensis alakban, ekkor királyi ispáni vár és Slauiz a várnagy és ispán.
Hollókő várát a Kacsics nemzetség Illés ága építette a XIII. század második felében.
Drégely vára a 13. század végén épült. Leghíresebb ostroma 1552-ben történt, mikor Szondy György és 146 vitéze holtáig védte a várat.
Csővár építésének időpontjáról nincs adat, de feltételezhető, hogy a tatárjárás utáni várépítési időszakban épült. Tulajdonosai között megtalálható többek között Corvin János is.
Vác püspökségét Szent István alapította, a székesegyházat I. Géza építette, aki ide is temetkezett. A települést a tatárok 1241-ben elpusztították. Váráról adat csak a 15. századtól van.
Jenő váráról már a 13. század végéről van adat, ekkor IV. László elcseréli Szádvárral. A vár az Árpád-kor végén elpusztulhatott, csak a 15. században bukkan fel újra, de 1524-ben már nem említik.ő negyedére
Divény várkastélyát a hírhedt garázda Balassa Imre építette 1670-ben. Később a Zichy család birtokolta a 2. világháború végéig.
Dobronya vára a 13 század végén épülhetett, de az első adat csak 1306-ból ismert róla. Ekkor I. Károlynak foglalják el a Balassák őseitől. A vár soha nem volt jelentős, 1710-ben már elhagyták és a század végén már romként említik.
Garamszeg várkastélyát 1576-ban építette Poltári Soós János. Egy korábbi, 14. századi gótikus két emeletes kőépületet alakított át reneszánsz, négy saroktornyos várkastéllyá.
Baglyaskő várát a tatárjárás után építette a Kacsics nemzetség illés ága. Károly Róbert a Csák Máté elleni háború alatt lerombolta.
Fülek azon kevés várak egyike, amelyek még a tatárjárás előtt épültek. Első ismert ostroma a tatárjárás alatt volt.
Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyett. IV. Béla feleségének ékszereiből építette a várrendszert, amely 1259-re már kész volt. Az Alsóvár Vizi-tornya (Salamon-torony) reprezentatív célokat is szolgált...
Szanda várának építése valamikor 1301 előtt történt. Pusztulását a 15 éves háború hozta el, a várat elhagyó törökök felgyújtották és magára hagyták. Soha többé nem épült fel.
Jobbágyi templomának építéséről nincsenek okleveles adatok. A falkutatások során román és gótikus jegyeket is találtak. A Magyarországon ritka eredeti kéthajós gótikus elrendezés a 14. század elejére utal.
Kékkő várát a Balassa család őse, Forró Péter építette 1285 előtt. A vár mindvégig magánvár volt, amely 1899-ig Balassa tulajdonban volt. Birtokosa volt Balassi Bálint is.
Csábrág várának eredeti neve Litva volt, sőt ilyen névvel 2 vár is volt egymástól pár km-re.
Korpona város alapításának időpontja bizonytalan, valószínűleg a Hontpázmányok telepítettek ide német hospeseket.
A Sámsonháza feletti Fejérkő váráról kevés írott adat maradt fenn. Valószínűleg a 13. század második felében épült, és már 14. században elpusztult.
Okleveles adat nem ismert a várról. A feltárás során 12-13. századi cserepek kerültek elő. Ekkor a Gyula-Zsombor nemzetség volt a falu birtokosa.
Bény hármas sáncrendszere a legújabb kutatások szerint a késő avar korban épült. A történeti hagyomány szerint itt gyülekeztek István hadai Koppány ellen.
Léva vára a 13. század végén épülhetett. Birtokolta Csák Máté, Dobó István, volt királyi és királynéi vár, végvárként védte a bányavárosokat a török ellen. 1708-ban a kurucok teszik tönkre, nehogy a labancok használni tudják.
Szomolány vára a legfiatalabb a Kis-Kárpátokban épült várak közül: valamikor a 15. század közepén épülhetett. A vár környékén volt a híres szomolányi csata 1704-ben. 1809-ben leégett, majd a 20. század elején-közepén neogótikus várkastély épült a régi vár helyén.
A zsámbéki volt Zichy kastély helyén valószínűleg már a 12. század végén földvár állhatott, de 1401-ben már biztosan castellum. A törökök építették át végvárrá 1541 után. Kastéllyá építése az 1690-es évektől kezdődött.
Érsekújvár várának elődjét a török veszély miatt építette az esztergomi érsek 1545-ben, amit 1580-ban egy modern, hatszögletű olasz bástyás erődítmény váltott le. A palánkvárat 1724-ben bontották le, de rövid fennállása alatt számtalan ostromnak és harcnak volt a helyszíne.
Tolmacs egykor besenyő település volt. A község délnyugati szélén, a temetőben emelkedik a Kálváriadomb, ahol a johanniták építettek templomot. A dombot mély árok vette körbe.
Sempte várispánságot 1177-ben említik először, de már Szent István épített várat a Vág átkelőjének őrzésére Győrffy György szerint. 1740 után a várat lebontották és egy részét kastéllyá építették át.
Jászón 1214 előtt épült monostor a premontreiek számára, ezt 1436-ban kőfalallal és tornyokkal erődítették meg. Az 1700-as évek közepi barokk átépítés teljesen eltüntette a középkori épületeket és erődítményeket.
Mátraszőlős Kisvár 1265 után épülhetett és rövid fennállás után egy ostromban semmisült meg. 1300-tól már nem említik az oklevelek.
Likava várát Donch zólyomi ispán építette a 14. század első harmadában, 1341 előtt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc rendelte el lerombolását.
Várna várát a Balassák építették 1267 után. A közeli Sztrecsény megépülése után Óvárnak nevezték. A 18. század közepén elhagyták és azután fokozatosan rom lett.
Az osztrolukai kéttornyos reneszánsz várkastélyt Osztroluczky II. Menyhért építtette 1636 és 1641 között.
A pásztói Szent Lőrinc templom a 12. században épült, a 13. és 15. századokban bővítették. a 18. században barokk átépítésen esett át.
Ágasvár a tatárjárás után épült, de még 1265 előtt. A 15. századi oklevekben már csak várhelyként szerepel.
Damásd várát 1339 és 1342 között I. Károly király építtette vadászkastélynak. Ez 1543-44-ben elpusztult, majd a törökök építik fel ismét 1581-ben.
